“A járvány ellen kell küzdeni, nem a közösség ellen”, nyilatkozta a Sláger Rádió megkeresésére Molnár Géza epidemiológus. A járványtani szakértő értelmetlenek tartja a szubjektív megítélésekre alapuló lezárásokat és rámutatott: a járvány terjedését azzal lehet lassítani, ha többet tesztelnek és a fertőzötteket és a velük érintkezőket elkülönítik.

A kolozsvári járványtani orvos „blődségnek” nevezte, hogy a 14 napra számolt fertőzési ráta alapján döntik el, hogy egy településen milyen korlátozásokat vezetnek be, például bezárják a vendéglőket, a művelődési intézményeket, és áttérnek a távoktatásra. Hangsúlyozta: az 1309/2020-as számú egészségügyi minisztériumi rendeletre alapozzák a 3 ezrelékes fertőzési mutató megállapítását ám ez a feltételrendszer szubjektív, nem elég átlátható, a járvány terjedése tekintetében nem értékelhető.

Molnár Géza felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió másként határozza meg a tagországokra az esetszámra vonatkozó kritériumokat, ott nem szerepel a 3 ezrelékes fertőzöttségi mutató. Az országokon belül a kockázatok megállapítását a kormányokra bízza az unió. Romániában a 1309/2020 rendeletben nyolc kritérium és további hat mellékkritérium szerepel: a fertőzés esetszám mellett olyan szempontokat is figyelembe vesznek, amelyeknek semmi közük nincs a járvány terjedéséhez.

Például, a közegészségügyi igazgatóságok alkalmazottainak, a háziorvosoknak, a rendőröknek a számát, vagy hány ágy van a fertőző COVID-osztályon és az intenzív terápiás osztályon. Azt is figyelembe veszik, mennyire veszélyeztetett egy településen a 65 év feletti korosztály, vagy hányan vannak lakhelyi elkülönítésben. Sőt a másodlagos kritériumok között olyanok is szerepelnek, hogy a település főútvonal mentén helyezkedik-e el, van-e gyógyszertár és kereskedelmi ellátó rendszer. Ez egy sor szubjektivitásra alkalmat nyújtó kritérium-rendszer, összegezte a járványtani szakértő.

Molnár Géza epidemiológus
Molnár Géza epidemiológus | Fotó: Agerpres
hirdetés

Molnár Géza arra is felhívta a figyelmet, hogy értékelhetetlenek az hivatalosan közölt fertőzöttségi adatok, mert a különböző megyékben nem egységesen tesztelnek. Példaként említette, hogy a belügyminisztérium hivatalos oldalán közzétett grafikonokon születnek megmagyarázhatatlan fertőzöttségi mutató növekedések vagy csökkenések. Október 26-áról 27-re Prahova megyében 2,8-ról 2,4 ezrelékre csökkent az incidencia, miközben 24 óra alatt 168 új fertőzést jelentettek, Hargita megyében hasonlóképpen 3,33-ról 3,22 ezrelékre esett vissza a fertőzöttségi mutató, ám ott is jelentettek 65 új esetet. „Nincs magyarázat arra, miként csökkent az incidencia, ha újabb eseteket jelentenek” – példázta az átláthatatlanságot a szakértő.

Molnár Géza szerint hasonlóképpen értelmetlen, hogy a fertőzöttségi mutatót a településen bejegyzett lakosság számra, és nem a településen élő rezidensekre számolják, mivel ezáltal nem veszik figyelembe, hogy esetleg egy faluban több százan külföldön dolgoznak, tehát ők az adott településen nincsenek kitéve a fertőzés veszélyének.

Molnár Géza szerint többet kellene tesztelni, nem csak azokat, akiknek tünetei vannak, hiszen ők általában eljutnak a háziorvoshoz vagy a kórházba, és a teszteredmény nélkül is elkülönítődnek. A járványtani szakorvos szerint meg kell szokjuk, hogy együtt éljünk a koronavírussal. Ez egyelőre magas esetszámmal jár, de előrejelzése szerint, a koronavírus fertőzés is lassan átalakul egy banális szezonális virózissá, bár nem lehet tudni, hogy ez mikor fog megtörténni. „Egyetlen megelőzési lehetőség, ha mindenki felelősségteljesen vigyáz saját magára és a családjára”, szögezte le az epidemiológus.