Kovászna megyében változatlanul alacsony, körülbelül 30 százalék a lakosság oltottsága és ezzel Háromszék a sereghajtók között van Romániában, hívta fel a figyelmet Ráduly István. A prefektus keddi sajtótájékoztatóján kifejtette: „ebben a ritmusban tavaszra sem alakul ki a nyájimmunitás és a járvány minden újabb hulláma további áldozatokat fog szedni”.

Kovászna megyében októberben jelentősen megugrott az elhalálozások száma. A megyei népesség nyilvántartó hivatal adatai szerint a járványt megelőző 2019-es év októberében 206 háromszéki halt meg, ezzel szemben a múlt hónapban 352 elhunytat regisztráltak. Az elhalálozások emelkedése a koronavírus járvány áldozatai számának növekedésével magyarázható. Ráduly István prefektus ugyanis arra mutatott rá, hogy múlt hónapban Kovászna megyében 121 személy hunyt el koronavírus-fertőzésben.

A prefektus szerint naponta átlagosan 500 oltást használnak el Háromszéken ám ezek egy része második vagy harmadik adag, az első vakcina adagot felvevők száma ritkán haladta meg a százat egy nap alatt. Ráduly István szerint megtévesztő lehet, hogy csökken a fertőzések száma mivel a súlyos esetek és az elhunytak száma változatlanul magas. „Naponta 4 5 ember hal meg koronavírussal összefüggésbe hozható okokból, olyan körülmények között, hogy iratkozás és sorban állás nélkül rendelkezésre áll az ingyenes védőoltás”, hívja fel a figyelmet a háromszéki kormánybiztos.

Ráduly István Kovászna megyei prefektus | Fotók: Kovács Zsolt

Hozzáteszi: igaz az is, hogy oltott személyek is meghalnak, de ezek aránya az országos statisztikákban 10 százalék alatt van, Háromszéken még ennél is sokkal alacsonyabb. Konkrétan, a Kovászna Kegyei Közegészségügyi Hivatal nyilvántartása szerint, a Háromszéken az eddig elhunyt 525 személyből mindössze 8 volt beoltva, azaz 1,52 százalék. A többi 517 személy, azaz az elhunytak 98,48 százaléka nem volt beoltva – magyarázta Ráduly István.

hirdetés

Hozzátette: Nyugat–Európában már az ötödik járványhullámot is emlegetik, ismét rengeteg új fertőzött van, de a magas átoltottság miatt viszonylag kevés a súlyos eset és alacsony a halottak száma. Amikor ez a karácsony körüli „népvándorlással” hozzánk is begyűrűzik, várhatóan ismét felugranak majd a számok, csak több lesz a halott. Ezért még mindig nem késő kérni az oltást, vagy felvenni a második, vagy harmadik adagot, mondta a háromszéki prefektus aki szerint: nem az a kérdés, hogy megfertőződünk-e, hanem az, hogy mikor.

Ráduly István arra inti a háromszékieket, hogy igyekezzenek megkülönböztetni az oltást egyértelműen támogató, valós szakértők, tudományosan alátámasztott véleményét a székelyföldiek esetében például Barabási Albert-László világhírű hálózatkutató, vagy a cambridge-i egyetemen doktorált, sepsiszentgyörgyi Fejér Szilárd vegyészkutató – azon oltásellenes elméleteket terjesztők véleményétől, akik néhány hónappal ezelőtt még nem tudták mi a különbség a baktérium és a vírus között.