Háromszéken heves indulatokat szült Kelemen Tibor, a megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség (AJOFM) vezetőjének kijelentése, miszerint „az alkalmazottak háromnegyede minimálbért keres”. Később pontosította, hogy nem az összes háromszéki alkalmazottra értette, hanem kizárólag a magánszektorban foglalkoztatottakra és azzal árnyalta eredeti kijelentését, hogy a magáncégek alkalmazottai nagy többségének jövedelme nagyobb mint a munkaszerződésben megállapított minimálbér, mert az kiegészül túlóra-pénzzel, bónuszokkal, ételjeggyel. Kelemen Tibor állítását számos szakintézmény vezetője és elöljáró hivatalos adatokra támaszkodva cáfolta.
A munkaügyi igazgató és az őt cáfolók közti, szakmai alapon induló, hivatalos adatokra alapozó vita a háromszéki közvéleményben érzelmi kérdéssé vált. A közösségi oldalakon kommentelők többsége az alacsony fizetéseket és életszínvonalat rótta fel a „számháborúba” bocsátkozó feleknek. Eközben szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy Kelemen Tibor nyilatkozata éppen az alacsony keresetű alkalmazottaknak ártott, hiszen ez alapján a vállalkozók elgondolkodnak: miért ajánljanak nagyobb fizetést, ha 75 százalék minimálbért ad?
Minimálbérből és ahhoz közeli fizetésből nem lehet tisztességesen megélni!
„Igazuk van azoknak, akik a mindennapokban érzik, hogy a minimálbérből, vagy ahhoz közeli fizetésből nem lehet tisztességesen megélni”, szögezte le Miklós Zoltán RMDSZ képviselő. Az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa hangsúlyozta: nem a háromszékiek életszínvonaláról nyitott vitát, hanem a helyes tájékoztatás érdekében hivatalos adatokkal cáfolta Kelemen Tibor nyilvánvalóan téves állítását. „A minimálbért kereső háromszékiek pontos számának meghatározása nem érzelmi kérdés hanem hivatalos adatokra alapozó tény: vagy annyit keres valaki, vagy annál többet. A bérminimumon felül széles a skála az 1 lejtől a csillagos égig, és igen, ebben benne van sok alacsony kereset is” tette hozzá a háromszéki politikus.
A minimálbér egy pontosan behatárolható kategória – 2.300 lej a bruttó általános bérminimum, 2.350 lej a felsőfokú végzettséggel rendelkezők bruttó minimálbére és 3.000 lej az építkezésben dolgozók bruttó minimálbére – amely a törvény által szavatolt legkisebb munkabért jelenti, ami fölött számos bérezési szint létezik, köztük sok alacsony kereset is.
Mit mutatnak a hivatalos adatok?
„A számok makacs dolgok és Kelemen úr állítása a magáncégeknél dolgozókra sem igaz”, szögezte le Miklós Zoltán, aki az ebben illetékes Kovászna megyei Munkafelügyelőségtől (ITM) és a Pénzügyi Hivataltól (ANAF) kérte ki a adatokat miszerint Kovászna megyében 37.225 munkaszerződés van a magánszektorban és 12.004 szerződés a közszférában, közalkalmazottakkal együtt. Ezek közül 13.495 munkaszerződés vonatkozik minimálbérre, tehát a magáncégeknél dolgozók körében sem jön ki a 75 százalék!
A Kovászna megyében alkalmazottak 28-29 százaléka keres minimálbért, erősítette meg Ördög Lajos. A Kovászna megyei Munkafelügyelőség (ITM) vezetője szerint 10.030 munkaszerződés szerepel a 2300 lejes bruttó minimálbéren, 1.506 munkaszerződés van bejegyezve 2350 lejes diplomásoknak járó bruttó minimálbéren, és 1.959 szerződés van az építkezésben kötelező 3000 lejes minimálbéren.
A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara hivatalos oldalán cáfolta Kelemen Tibor állítását. Nyilvántartásuk szerint Kovászna megyében 3125 olyan cég van bejegyezve, amelynek van legalább egy alkalmazottja és ezek tavaly összesen 25.846 alkalmazottat foglalkoztattak. (Ebben nincsenek benne az egyéni vállalkozások, a háromszéki székhellyel nem rendelkező cégek és az intézmények) 1727 cég esetében az átlagbér nagyobb mint a minimálbér és 21.167 személyt foglalkoztatnak, illetve 487 cég esetében az átlagbér nagyobb mint a minimálbér másfélszerese, ezek 11.302 személynek biztosítanak munkát tehát a háromszékiek legalább fele átlagbér fölött keres, állapítja meg az Édler András által vezetett kereskedelmi kamara.
Kelemen Tibor ugyanazokból a forrásokból másként számol
A Kovászna megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség (AJOFM) vezetője, Kelemen Tibor szerkesztőségünkbe küldött állásfoglalásban fenntartja korábbi állítását. Rámutat, hogy a munkaszerződéseket a Munkafelügyelőség (ITM) tartja nyilván ám egy személynek több munkaszerződése is lehet, innen ered a különbség a szerződésben megállapított fizetés és a megvalósított bruttó jövedelem között. A jövedelem mértékét az utána befizetett adók és illetékek nagysága mutatja, amit a pénzügyi hivatal, az egészségbiztosító pénztár, a nyugdíjpénztár, és a munkaerő-elhelyező ügynökség adatbázisaiból lehet lekövetni.
Kelemen Tibor szerint idén júniusra vonatkozó adatok szerint Háromszéken 4175 cég alkalmazásában 28.650 személy szerepelt, ám ezeknek a személyeknek összesen 33.896 munkaszerződésük volt, amiből 3.315 részidős. Az igazgató állítása szerint a 28.650 munkavállaló közül 21.603 számára minimálbéren kötötték meg a szerződést, ez 75,40 százalékot jelent. Kelemen Tibor hozzáteszi, hogy 10.421 munkaszerződésben különböző plusz juttatások, bónuszok is megjelennek az alapbér mellett. Ugyanakkor a nagy többségnek az alapfizetése mellett lehet más típusú bevétele, így ebédjegyek, vagy párhuzamosan több munkaszerződésük is, ami megnöveli jövedelmüket, ezzel magyarázható, hogy Kovászna megyében júniusban a magánszférában dolgozók átlagbére 3.315 lej volt.
A bérekről a foglalkoztatottság figyelembevételével kell beszélni
„Szomorú, hogy ebben országban nem egyértelműek a statisztikák és lehetőséget biztosítanak a vitatkozásra”, állapította meg a Sláger Rádió kérdésére Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere rámutatott, a bérek nagyságáról a foglalkoztatási arány figyelembevételével kell beszélni. Szemléltető példája szerint ha egy cégtől egyszerre elbocsátanak száz munkást, és helyükbe állítanak két gépet, akkor a munkaerőpiacon megnő az átlag jövedelem viszont magasabb lesz a munkanélküliség. „Mindenki végezze a munkáját és mindannyiunk feladata, hogy minél alacsonyabb legyen a munkanélküliség és magasabbak a fizetések”, szögezte le Antal Árpád.
Sepsiszentgyörgy polgármestere rámutatott, hogy Romániában a minimálbért a politikusok határozzák meg és jelenleg a kötelező legkisebb fizetés túl alacsony, hiszen ennyi pénzből nem lehet tisztességesen megélni, viszont a vállalkozók egy részének még ez is nehézséget okoz. Antal Árpád emlékeztetett, hogy vannak országok, ahol nem a politikusok, hanem a vállalkozói szövetségek és a szakszervezetek közösen határozzák meg a minimálbér értékét.
Kelemen Tibor nyilatkozata negatívan befolyásolja a fizetési szinteket!?
Félő, hogy a Kelemen Tibor adatai rossz irányba befolyásolják a bértárgyalásokat, hiszen a vállalkozók elgondolkodnak, miért ajánlanak nagyobb fizetést, ha a többség minimálbért ad alkalmazottainak, illetve a munkavállalón is nagyobb nyomás, hogy ilyen körülmények között elfogadjon egy kisebb ajánlatot, hívta fel a figyelmet Antal Árpád.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adótanácsadó is, aki a Sláger Rádió érdeklődésére kifejtette: a Kelemen Tibor által a köztudatban „elhintett” információnak jelentős mellékhatásai vannak. „Az információ közzététele után két vállalkozó is megkeresett, azzal a kérdéssel, hogy mások, hogy csinálják, ezzel megkérdőjelezve saját fizetéspolitikájukat”, mondta Debreczeni László.
Hozzátette: az érintett vállalkozók reális szinten tartják az alkalmazottak bruttó béreit, ám a munkaügyi igazgató kijelentésének fényében nem értik miért kellene becsületesnek lenniük, ha ilyen sokan minimálbéren kötik meg az alkalmazottak fizetését, ugyanis egyértelmű, hogy a különbséget a vállalkozások „fekete pénzként” juttatják a munkavállalóknak. „A téves információnak súlyos következményei lehetnek Kovászna megye gazdaságára és ilyet egy közintézmény vezetője nem engedhet meg magának”, mondta az adótanácsadó.
Antal Árpád szerint Kelemen Tibor 20 éve negatív hangulatot gerjeszt
„Kelemen Tibor 20 éve mérgezi a közvéleményt és folyamatosan negatív hangulatot gerjeszt”, fogalmazta meg Antal Árpád. „Kelemen úr nem gazdasági elemző, hanem egy állami alkalmazott, akinek az lenne a feladata, hogy segítse a vállalkozókat, hogy a törvény által biztosított lehetőségeket kihasználják. Ne gördítsen újabb és újabb akadályokat a vállalkozók elé és akkor lehet, hogy nagyobb fizetéseket tudnának adni alkalmazottaiknak”, nyilatkozta Sepsiszentgyörgy polgármestere.
„Mindenki a saját területén úgy kell dolgozzon, hogy azzal segítsen! Kelemen úr azzal tudna segíteni, hogy ha a törvény azt mondja, hogy műszaki munkanélküliségre (kényszerszabadságra) mehet valaki és a törvény kér öt dokumentumot, akkor ő ne kérjen ez mellé még hármat a vállalkozóktól. Ez lenne az ő dolga, nem az, hogy gazdasági elemzéseket készítsen”, összegzett Antal Árpád.