A Kovászna megyei munkavállalók közel 75 százaléka minimálbért keres, közülük néhányan fizetésük mellé kiegészítőként kapnak ételjegyet is, derült ki a megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség (AJOFM) adataiból, számolt be az Agerpres hírügynökség. Kelemen Tibor a hivatal vezetője sajtótájékoztatón elmondta: a minimálbérből élőkre vonatkozó adatokat a vállalkozók által az Országos Pénzügyi Hatósághoz (ANAF) benyújtott jelentésekből szűrték le. A hivatalos nyilvántartás szerint Kovászna megyében közel 40.000 munkakönyves alkalmazottat tartanak számon és közel 75 százalékuk minimálbért keres, néhányan kapnak ételjegyet is, mondta Kelemen Tibor.
Az igazgató rámutatott: az állami hivataloknak nincs határkörük arra, hogy rávegyék a munkaadókat nagyobb fizetésekre és ha a munkaerőpiac elfogadja a minimálbéres kínálatot, akkor továbbra is ilyen körülmények között folytatódik a foglalkoztatás. Kelemen Tibor szerint a szomszédos megyékkel összehasonlítva, a háromszéki helyzet aggasztónak mondható, hiszen arról is van tudomása, hogy van cég amelynek Brassóban és Kovászna megyében is van tevékenysége ám a sepsiszentgyörgyi alkalmazott kevesebbet keres mint az aki a szomszéd megyében dolgozik.
A munkaügyi hivataloknak nincs joga a cégek fizetési politikájába beavatkozni, kizárólag az alkalmazó joga meghatározni a fizetési szinteket és így marad amíg a munkavállalók elfogadják a kínált bért, mert szükség van a munkahelyre, véli Kelemen Tibor, aki arra is rámutatott, hogy Háromszéken vannak ágazatok ahol az alkalmazottak akár 1000 eurót is keresnek. A közszférában ugyan nem minimálbért keresnek, de annál nem sokkal többet, azaz annál 600-700 lejjel nagyobbak a fizetések, tehát vannak akik havonta 2000 lej alatti fizetést kapnak, állítja Kelemen Tibor.
Legalább 500 lejjel nagyobb minimálbért követelnek
Az Alfa Kartell szakszervezeti tömb a minimálbér szintjének növelését kéri, szerintük egy alkalmazott havi 2818 lejes bevételből tudna méltó módon megélni. Ez az összeg jelenleg az egy személyre eső minimális fogyasztói kosár értéke. A nemzetközi szabványok szerint a decensként meghatározott életszínvonal biztosításához szükséges minimális fogyasztói kosarat egy két felnőttből és két gyermekből álló család havi szükségletei alapján állítják össze.
Az Alfa Kartell emlékeztet, hogy a 174/2020-es számú törvény is világosan kimondja: a minimális fogyasztói kosár kell legyen az országos minimálbér szintje megállapítási alapja. Idén közel 3 százalékkal emelkedett az országos minimálbér bruttó értéke, így elérte a 2300 lejt, kézbe ennél jóval kevesebbet kapnak, így az összeg még távol áll attól a szinttől ami tisztességes életvitelt biztosít.
A minimálbérből nem lehet tisztességesen megélni!
Miklós Zoltán háromszéki képviselő, az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa a Sláger Rádiónak elmondta: a Kovászna megyei munkaerőpiaci helyzetről nem áll rendelkezésére olyan jellegű pillanatkép, amelyből kiderülhetne, hogy az alkalmazottak pontosan hány százaléka keres minimálbért, viszont valószínűtlennek tartja a háromszéki Munkaerő Ügynökség vezetőjének állítását.
Miklós Zoltán hozzátette: a minimálbér növelését az infláció és a gazdasági növekedés mértékéhez kellene igazítani. Rámutatott: az európai uniós tagországokban alkalmazott minimálbérek bruttó értékeit nem lehet összehasonlítani a különböző adóterhek miatt. Romániában a társadalombiztosítási járulék 25 százalék, az egészségbiztosítás 10 százalék, a jövedelemadó szintén 10 százalék, tehát a hazai bruttó minimálbéren sok az adóteher. Az alkalmazott számára viszont az a mérvadó, hogy mennyi pénzt kap kézbe. Márpedig havi 1400 lejes keresetből nem lehet tisztességesen megélni, holott a napi nyolc óra munka hozadéka a méltó megélhetés kellene legyen, mutatott rá Miklós Zoltán.
Hozzátette: Romániában több mint egymillió munkavállaló él minimálbérből, viszont még mindig létező gyakorlat, hogy hivatalosan minimálbért kapnak, de ez mellé a munkaadó „zsebbe” fizet egy kiegészítő összeget.
Az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa arra is rámutatott, hogy a romániai gazdaság nem annyira versenyképes, hogy rá lehessen erőltetni egy európai átlag minimálbért. Ugyanis ha túlzottan növekszik a minimálbér, fennáll a kockázata, hogy a cégek nem bírják el a terhet és egy részük inkább elbocsátja az alkalmazottait, mintsem az emelt legkisebb kötelező bért kifizesse.