„Megdöbbentő és félrevezető Kelemen Tibor a Kovászna megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség (AJOFM) vezetőjének nyilatkozata, miszerint a háromszéki munkavállalók 75 százaléka minimálbért keres. A valóság ennek éppen fordítottja, a Kovászna megyei alkalmazottak 28,19 százaléka keres minimálbért, tehát a Háromszéken dolgozók közel háromnegyedének nagyobb a fizetése mint a szavatolt bérminimum!”, reagált Miklós Zoltán RMDSZ képviselő a háromszéki Munkaerő Ügynökség vezetőjének napokban megjelent állítására.
„Mint sokan mások, én is megdöbbenve olvastam Kelemen Tibor, Agerpres hírügynökségnek adott nyilatkozatát – amely több helyi és országos sajtótermékben is megjelent – miszerint a háromszékiek háromnegyede minimálbért keres. Nincs hozzáférésünk az adatbázishoz, amire Kelemen igazgató úr az állítását alapozza, ám ez első olvasatra is valószínűtlen. Egyszerű logika szerint, figyelembe véve a 2.710 lejes Kovászna megyei nettó átlagfizetést, ha az alkalmazottak 75 százaléka minimálbért keresne, a fennmaradó 25 százaléknak havonta 6.802 lejt kellene kézbe kapnia!”, írja közleményében Miklós Zoltán.
Az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa rámutat: a munkaerőpiaci helyzet viszont ennél bonyolultabb, hiszen egyrészt háromféle minimálbér van érvényben: 2.300 lej a bruttó általános garantált bérminimum, 2.350 lej a felsőfokú végzettséggel rendelkezők bruttó minimálbére és 3.000 lej az építkezésben dolgozók bruttó minimálbére, másrészt a különböző állami intézmények adatainak összevetésére van szükség ahhoz, hogy világos kép rajzolódjon ki.
Miklós Zoltán arról számol be, hogy a Munkaügyi Minisztérium idei REVISAL adatai alapján Romániában összesen 5,5 millió egyéni munkaszerződés van, ebből 1,58 millió minimálbéres. Ez szerint országos szinten a munkaszerződések 28,73%-a minimálbéren van bejegyezve. Ugyanazon forrás szerint, Kovászna megyében 13.878 minimálbéres munkaszerződés létezik, amiből 10.241 általános minimálbér (bruttó 2.300 lej), 1684 diplomásoknak szavatolt minimálbér (bruttó 2.350 lej), illetve 1953 szerződés vonatkozik az építkezésben érvényes minimálbérre (bruttó 3.000 lej).
Hozzáteszi: a Pénzügyi Hivatal legfrissebb adatai szerint Kovászna megyében a magánszférában és közszférában összesen 49.229 teljes és részmunkaidős munkaszerződés létezik. Ebbe beletartoznak a más megyében bejegyzett cégek háromszéki munkapontjain dolgozó alkalmazottai (pl. bankok, üzlethálózatok, üzemanyag töltőállomások, biztosítócégek, stb.) is. Mindez azt jelenti, hogy a Kovászna megyében dolgozók munkaszerződéseinek 28,19%-a minimálbéres. A fenti adatok tükrében ki lehet jelenteni, hogy a háromszéki cégeknél dolgozók több mint 70 százaléka a minimálbér fölött keres és ezzel az aránnyal a Kovászna megyei helyzet jobb mint az országos átlag! Ezért egyébként dicséret illeti a háromszéki vállalkozókat!
„Mindannyiunk közös érdeke, és azért dolgozunk, hogy növekedjenek a háromszéki fizetési szintek, minél kevesebben dolgozzanak minimálbérért és emelkedjen az átlagfizetés. Mindezeket figyelembe véve felkérem Kelemen Tibort, a Kovászna megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség (AJOFM) vezetőjét, hogy valótlan állításokkal ne mérgezze a közvéleményt, ne rontsa tovább a járványhelyzet miatt amúgy is megromlott közhangulatot és ne feketítse be a nehéz gazdasági helyzetben is helyt álló és munkahelyeket biztosító vállalkozókat”, összegez Miklós Zoltán.
