A Mamókám mesélte vót… című előadás a moldvai csángók hiedelemvilágát és hagyományait viszi színpadra azzal a céllal, hogy az értékeket ápolja, megőrizze, továbbadja azokat a fiatalabb generációk számára. Az előadást augusztus 8-án, vasárnap két alkalommal is játsszák a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncstúdióban.
Stefán Bencze és Dobai Katalin rendező-koreográfusok, az Ördögtérgye Néptáncegyüttes volt tagjai álmodták meg az előadást. Kiskoruktól fogva a néptánc és népi kultúra lelkes művelői, korán betekintést nyertek az elszigetelt moldvai csángók világába. Stefán Bencze először hetedikes korában, a Székely Mikó Kollégium néptáncegyüttesének tagjaként járt Moldvában, akkori tanítója, Péter Albert tanár úr kíséretében. Egy teljesen új világba csöppent a moldvai emberekkel való találkozás által, egy olyan magot ültetett a lelkébe és gondolataiba, amelyből egy szoros kötődés nőtt ki a moldvai csángók tánca és kultúrája iránt.
A moldvai csángók táncainak csapatépítő jellegét kihasználva próbálták a jelenlegi csapatot összekovácsolni egy összetartóbb közösséggé. Ez a csapatépítő tréning ihlette az előadásukat. Az előadás magja, valamint fő célja a hétköznapokba fonódó hiedelmek és szakralitás bemutatása. Több falu táncából merítettek az előadás anyagának összeállítása során. A moldvai csángók életének, érzéseinek mélyebb megértése érdekében három napot töltöttek Lábnyikon.
Beszélgettek a helyi lakosokkal, olyan anyagokat és tapasztalatokat gyűjtöttek, amelyek segítették a csapatot az előadás megformálásában. “Bele tudtak helyezkedni egy faluközösségnek a témakörébe. Tehát, el tudták képzelni, hogy milyen lenne, ha én moldvai lennék, milyen érzéseim lehetnének, milyen mentalitásom lenne. Mit jelent az számomra, hogy vallásos vagyok, hogy félek bizonyos lényektől, hogyan viszonyulok a paphoz, hogyan beszélek egy idegennek a saját lelkivilágomról, a képzeteimről.”
Az előadásban felelevenednek olyan apró történetek, szokások, amelyeknek az összessége egy kerek képet ad arról, hogy milyen abban a környezetben a falubeliek élete, érzelemvilága. “Előszeretettel dolgoztam én gyermekek írásaival, akik pici szövegeket írtak. […] Ezek a pici történetek tükröződnek vissza úgymond az előadásban, és ilyen témakörök jelennek meg mint az ördög képzete például, hogy hogyan gondolkodnak róla – létezik vagy nem. Olyan pici, finom mozzanatai az életnek, amelyeket mi nap mint nap nem veszünk észre, viszont amikor valaki elmeséli az egy más világot mutat, egy izgalmas történetet. Egy olyan világot, amelyet ő él meg a lelkében.”
Dobai Katalin elmondása szerint a tánc önmagában kevés ahhoz, hogy összeolvassza a profán és szakrális szférát, az evilágit és a túlvilágit. A környék népzenéje, az énekeik viszont annál inkább. Két imádságos ének is felcsendül az előadásban, amelyek a régmúlt idők vallásosságából maradtak fenn. A moldvai csángók hívő emberek, nem csak gyógyítanak például az imáikkal, hanem a mindennapjaik részét képezik azok. A csíksomlyói búcsúra is eljönnek, kiállnak a dombtetőre, várják a hajnalt, hogy annak fényében megjelenjen Szűz Mária. Ezalatt imádkoznak, rózsafüzért mondanak, énekelnek. A szakralitásnak ezt a szeletét is beemelték az előadásba, azt ahogyan az asszonyok végig mennek a keresztúton.
Az előadás egy jelenetében viszont a halál is megjelenik, amikor is elbúcsúztatnak egy tiszta lelket, egy leányt. Azt, hogy hogyan viszonyul ehhez a falu, milyen gyónóimát mondtak érte, egy nagymama akár elmesélheti az unokájának. Ebben rejlik az esszenciája az előadásnak: a történet, melyet elmesélünk, a hagyomány, melyet továbbadunk az utánunk következőknek. A fiatalok egyre ritkábban ülnek oda kíváncsiskodni az öregek asztalához, hallgatni azok ízes történeteit, ezért is érdemes betekinteni az előadás által ebbe az archaikus világba, megismerni olyan hiedelemlényeket, mint például a szépasszony vagy a lidérc. Az előadáson kiosztott szórólap is segít összerakni a történéseket, a számunkra idegen világot egy fokkal jobban megérteni.
Az előadást augusztus 8-án, vasárnap, 17 és 19 órától tekinthetik meg a Háromszék Táncstúdióban. Mivel a helyek száma korlátozott, a helyfoglalást a következő telefonszámon tehetik meg: 0745139882.
Szerzők: Karácsony Endre-Zsolt és Kozák Loránd-Richárd
