1984. június 5-én, 12.35 órakor időzített bomba robbant Sepsiszentgyörgyön, a Mihai Viteazul szoborcsoportnál. A robbanás megölte a közelben lakó, 12 éves Vaszi Jánoskát, de a szoborcsoportban nem okozott jelentős kárt, idézte fel kedden éppen a 38 évvel ezelőtti robbanás időpontjában tartott sajtótájékoztatón Antal Árpád. A város polgármestere bejelentette, hogy több magánszemély és civil szervezet kezdeményezésére az önkormányzat idén egy emlékművet állít a szoborrobbantás áldozatának, Vaszi Jánoskának, aki idén lenne 50 éves.
Antal Árpád arra is rámutatott, hogy mivel az akkori Szekuritáte titkosította a nyomozati dossziét, a 38 évvel ezelőtti eseményről ma sem tudunk mást, csupán annyit, hogy a robbanásban meghalt egy ártatlan, 12 éves fiú. „Bár az elmúlt évtizedekben sok próbálkozás volt, sajnos most sem tudjuk azt, hogy ki helyezte el a robbanószerkezetet, ki a felelőse egy ártatlan gyerek halálának. Ami biztos, hogy Vaszi Jánoska a kommunizmus egyik áldozata”, mondta a polgármester.
Antal Árpád bejelentette, hogy az önkormányzat felkérte Sárpátki Zoltán szobrászt, aki elkészített egy nonfiguratív emlékművet, amit a Mihai Viteazul téren helyeznek el. „Figyelembe véve, hogy a téma is kényes és a helyszín is kényes ragaszkodunk ahhoz, hogy minden engedély legyen az önkormányzat birtokában. Az alkotás készen van, amint az engedély megérkezik Bukarestből, kiállítjuk az építkezési engedélyt és remélhetően még idén nyáron, legkésőbb ősszel méltó emléket állítunk Vaszi Jánoskának, mondta az elöljáró.
Sárpátki Zoltán szobrászművész a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a háromdimenziós, nonfiguratív alkotás vörös és fekete andezitből készült. Váry O. Péter az emlékmű állítást szorgalmazó Hármas Alapítvány képviselőhe hozzátette: az alkotás bükszádi kőből készült, hiszen Vaszi Jánoska szülei is sepsibükszádiak voltak, a rendszerváltás után oda költöztek vissza ám hat évvel ezelőtt mindketten elhunytak és kérésükre a sepsiszentgyörgyi katolikus temetőbe, a fiúk mellett helyezték őket örök nyugalomra. Az emlékművet QR-kóddal is ellátják, amely arra a weboldalra visz, ahol megtekinthető a Filep Farkas és Vörös T. Balázs – Emlékmű helyett című, Vaszi Jánoskáról készített dokumentumfilmje.
Puskás Attila a Volt Politikai Foglyok Szövetségének Kovászna megyei alelnöke felidézte, hogy ő maga éveket töltött azzal, hogy kiderítse a robbantás körülményeit és a kutatásba bekapcsolódott a néhai Simó Erzsébet újságíró is. Az akkori belügyminisztérium nyomozói által összeállított vaskos dosszié a brassói táblabíróságnál van de a merénylet után 15 esztendővel a nyomozást lezárták arra hivatkozva, hogy az ügy elévült. Puskás Attila azt valószínűsíti, hogy a robbantás az akkori állambiztonsági szervek diverziója volt, hogy a Bukarest szerint nem elég hatékony Kovászna megyei magyar vezetőket leválthassák, ami a robbantás után meg is történt. Puskás Attila a sajtótájékoztatón elmondta: tudni véli ki volt az a szekus tiszt, aki a robbantószerkezetet elhelyezte a szobornál, de nem nevezi meg, mert nincs rá elég bizonyítéka, ezért az illető nevét majd halála óráján fogja elmondani.
Sepsiszentgyörgyön 1982-ben állították fel a Mihai Viteazul szoborcsoportot és 2 évvel később a lovas szobor hátsó részénél felrobbant egy mai napig ismeretlen, vegyi összetételű bomba amit csergőórával időzítettek. A robbanás kisebb kárt okozott a szoborcsoporton ám darabokra tépte az iskolából éppen hazatérő 12 éves Vaszi Jánost.
