Az Országos Adóhatóság (ANAF) „nagy testvérként” követi az összes hazai adófizető pénzügyi tevékenységét és minden vállalkozást, civil szervezetet vagy magánszemélyt rangsorol, annak függvényében, hogy a róla gyűjtött információk alapján kicsi, közepes vagy nagy az adóelkerülés vagy adócsalás kockázata. Az adóhatóság által alkalmazott pénzügyi kockázatelemzési rendszer módszerét Claudiu Codrea a pénzügyminisztérium szakértője ismertette Sepsiszentgyörgyön, az Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) által szervezett Székelyföldi Könyvelők Találkozóján.

A beszélgetést moderáló Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adószakértő felvezetőjében emlékeztetett, az adóhatóság egy ideje bevezette, hogy különböző kockázati csoportokba sorolja az adófizetőket, ám gondot jelent, hogy nem nyilvános, hogy ezt milyen kritériumok alapján teszik. Rámutatott: a vállalkozók azért kellene ismerjék a kritériumokat, mert az alapján tudnák, hogy mit kell tegyenek azért, hogy alacsony kockázatú adófizetőként szerepeljenek így elkerüljék az adóellenőrzést.

Debreczeni László
Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adószakértő | Fotó: Márton Norbert

Debreczeni László leszögezte: nem azért fontos, hogy a vállalkozók ismerjék az adóhivatali rangsorolás szempontjait, hogy adót csaljanak, hanem, hogy az időt és energiát amit adóellenőrzésre pocsékolnak, azt a vállalkozásuk fejlesztésére tudják fordítani. Bár a sepsiszentgyörgyi előadás résztvevői azt várták, hogy megtudják az adóhatósági rangsorolás kritériumait, a pénzügyminiszter szakembere főként annak módszeréről beszélt.

Figyelmeztető levéltől az adócsalás elleni nyomozásig

Claudiu Codrea rámutatott: országos szinten 10-11 millió adófizető, vagyis vállalkozások, civil szervezetek és magánszemélyek pénzügyi tevékenységét szükséges figyelemmel követni annak érdekében, hogy mindenki tisztességesen befizesse adóját vagy ne kövessen el adócsalást. A sok millió adófizető tevékenységét 2000 pénzügyi alkalmazottnak kell ellenőriznie, ezért volt szükség a kockázatelemzési rendszer bevezetésére, amely minden adóalanyt három csoportba: kis, közepes és magas kockázatúként sorol be. Ez alapján minden csoport különböző adóhivatali bánásmódban részesül.

ANAF
Az adóhivatal sepsiszentgyörgyi székháza | Fotó: Kovács Zsolt
hirdetés

A legenyhébb a figyelmeztető levél az adóhatóságtól ha valaki elmulasztotta időben benyújtani valamely adóbevallást vagy nyilatkozatot, esetleg nem tett eleget időben valamilyen fizetési kötelezettségének. Következik, hogy tisztázó beszélgetésre hívják az érintettet, harmadik lépésként jöhet a meglepetésszerű ellenőrzés, majd a részleges vagy általános adóügyi ellenőrzés. A magas kockázatú adóalanyoknál mindez a Pénzügyi Csalások Elleni Főigazgatóság (antifraudă) által indított nyomozásban is csúcsosodhat, aminek már nagyon súlyos következményei lehetnek, magyarázta Claudiu Codrea.

Minden információt (is) összegyűjtenek az adófizetőkről

Az ANAF kockázat elmező részlegére naponta több forrásból, óriási mennyiségű információ érkezik az adóalanyokról, amit számítógépes szoftverekkel rendszereznek és ugyancsak szoftver végzi el az érintettek kockázati besorolását, ám ezek a rendszerek még fejlesztésre szorulnak, magyarázta Claudiu Codrea. Rámutatott, hogy – a teljesség igénye nélkül – ilyen információ forrás többek között az, hogy az adófizetők időben leadják-e az adóbevallásokat és különböző nyilatkozatokat, de elemzik azok tartalmát is. Emellett egy-egy adóalany tevékenységéről információt jelentenek a pénzügyhöz és más intézményekhez beérkező panaszok, kérések, beadványok.

Claudiu Codrea
Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adószakértő és Claudiu Codrea a pénzügyminisztérium szakértője és György Attila pénzügyminisztériumi államtitkár| Fotó: Márton Norbert

Követik továbbá az adóalanyok számlamozgásait, a partnereiktől származó adatokat, a bankszámlákon történő mozgásokat, illetve a különböző hazai és külföldi intézményektől érkező információkat. A szakértő szerint az adóhatóság nyilvános információ forrásokat is használ, így a sajtóban, Facebookon, Instagramon, Twiteren megjelenő információkat is összegzik. Claudiu Codrea szerint potenciális kockázati forrásnak tekintik a törvényi kiskapukat is, így elemzik, hogy kinél merülhet fel az adócsalás vagy adóelkerülés kockázata a törvényi hiányosságok miatt.

Az ANAF célja, hogy mindenki önként térjen jó útra

Claudiu Codrea szerint az adóhatóság célja, hogy minden adófizető ismerje a saját kockázati besorolását és „önként jó útra térjen”, hogy ezáltal minél kevesebb kapcsolata legyen az ellenőrökkel. Ennek érdekében időközönként nyilvánosságra hozzák a kockázatelemzés eredményét, illetve értesítik erről az érintetteket, hogy tudják, hogy kis, közepes vagy magas kockázatú besorolásba kerültek. Hozzátette: az adatvédelmi törvény (GDPR) miatt a magánszemélyek besorolását nem hozzák nyilvánosságra, illetve fontolgatják, hogy a jogi személyek besorolását is csak az érintett számára teszik elérhetővé, mert ronthatja a cégek megítélését, ha kockázati besorolásuk nyilvános, ahhoz bárki hozzáférhet.