Állampolgáronként évente egy palack olcsó bor árát költi az Európai Unió a többnyelvűségre, hangzott el Sepsiszentgyörgyön az Európa-nap tiszteletére szervezett „Új kihívások az európai többnyelvűség terén” című nemzetközi konferencián. A háromszéki önkormányzat közösen az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával és a Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseleti Irodájával szervezett eseményen magyarországi, finnországi, szlovéniai, szerbiai, horvátországi és hazai meghívottak a regionális jó gyakorlatok és önkormányzati jó példák témakörben értekeztek.
Vitaindítójában Vincze Lóránt a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója a FUEN elnöke hangsúlyozta: a nyelv az európai kulturális identitás alapja, nem mondhatunk le anyanyelvünkről a kommunikáció kedvéért. Rámutatott, a kisebbségi és nyelvi jogok kiterjesztésében ellenszélben dolgoznak.
Johann Haggman a FUEN finn tanácsadója előadásában rámutatott, gyakran hivatkoznak arra, hogy a többnyelvűség sokba kerül, holott az Európai Unió intézményei 1,1 milliárd eurót költenek fordításokra és tolmácsra, ami évente egy uniós állampolgárra leosztva 2,55 eurót jelent, ami egy palack olcsó bor ára. Arra is kitért, hogy a soknyelvűségnek gazdasági értéke van, nem véletlen, hogy a többnyelvű országok, régiók gazdaságilag jobban teljesítenek.
Grüman Róbert a háromszéki önkormányzat alelnöke szerint a romániai magyar kisebbség a kultúráját, identitását, nyelvét akarja megőrizni, erre garanciákat akar. “Nemzetközi színtéren be kell számolnunk a helyi realitásokról, a kettős mércéről, hogy a többnyelvűség alkalmazásához nincs anyagi forrás rendelve, ráadásul szimbólumaink használata, a magyar feliratok miatt önkormányzati vezetőink ellen több mint száz per van folyamatban a megélhetési feljelentők eredményes tevékenysége nyomán” – mutatott rá Grüman Róbert. Vannak jó példák Európa szerte, mi is azt szeretnénk, hogy a román mellett Székelyföldön a magyar nyelv hivatalos nyelv legyen” – hangsúlyozta az alelnök.
