A háromszéki magyar diákok a differenciált tanterv ellenére is nehezen tanulnak meg románul. Nagy a különbség a magyar és román tannyelvű osztályok tanulóinak román tudásszintje között és hasonlóan nagy a tudásbeli szakadék a városi és vidéki iskolák diákjai között, állapította meg Kiss Imre.
A háromszéki főtanfelügyelő hétfői sajtótájékoztatón ismertette az ötödik osztályos diákok tudását felmérő, megyei szintű tesztek eredményeit. Rámutatott, hogy román, magyar és matematika tantárgyakból megyei szinten egyforma, közepes szintű teszteket dolgoztak ki az ötödik osztályos diákok számára. Román nyelv és irodalomból pedig külön teszteket készítettek a magyar és román tannyelvű osztályos diákok számára, hiszen a tanterv is különböző.
Kiss Imre rámutatott: a dolgozatok kijavítása után megállapítható, hogy román nyelv és irodalomból nagy a tudásbeli különbség a román és a magyar diákok között, még úgy is, hogy a magyar ötödikes diákok már speciális tanterv szerint tanulják az ország nyelvét. A főtanfelügyelő példaként említette, hogy a városi magyar tanulók közül 196-an csupán 10 és 29 pontot értek el a százpontos román teszten. Ezzel szemben ilyen alacsony pontszámot csupán 10 diák kapott a román tagozaton. Háromszéken csupán egy magyar ötödikes diák ért el 96 és 100 pont közti osztályzatot románból. A háromszéki főtanfelügyelő szerint a vidéki iskolákban a román tagozaton is romlott a helyzet, faluhelyen viszont a magyar diákok is gyengébben teljesítettek városi iskolákban tanuló társaiknál.
Legtöbb esetben a szegényes szókincs és a sok nyelvtani hiba rontotta az eredményeket, állapította meg Kiss Imre. Hozzátette: azt javasolják a szülőknek, hogy gyerekeiket minél többször hozzák olyan helyzetbe, amikor használniuk kell a román nyelvet, hogy ne csak az iskolai órákon találkozzanak a románnal. Például nézzenek román vagy román feliratos filmeket, rajzfilmeket és olvassanak román nyelvű könyveket és folyóiratokat.
A főtanfelügyelő szerint magyar nyelvből a háromszéki ötödikes tanulók 71,5 százaléka ért el átmenő jegyet, míg matematikából 57,9 százalékuk szerzett ötösnél nagyobb osztályzatot, ez esetben nincs lényeges különbség a magyar és román tagozatok tudása között. Az viszont ezen tantárgyak esetében is megállapítható, hogy a városi iskolák diákjai jobban teljesítettek.
Kiss Imre szerint faluhelyen a sok összevont osztállyal magyarázható a tudásbeli különbség, hiszen ezek a gyerekek hátránnyal indulnak, ugyanis egy pedagógusnak az 50 perces tanórán több évfolyammal is foglalkoznia kell. „Folyamatosan zsonglőrködni kell a szakmai elvárások és a közösség óhaja között”, mutatott rá a háromszéki főtanfelügyelő. Hozzátette: az a gond, hogy ha a kis falvakban nem tartják fenn az összevont osztályokat, akkor a községközpontba kell szállítani a gyerekeket és be kell zárni a helyi iskolát.
Jelenleg a háromszéki települések többségében a helyi iskola megtartása és az összevont osztályok működtetése mellett döntenek. Kiss Imre szerint az lenne a legjobb ha nem lennének összevont osztályok, de nem zárnák be az iskolákat. Szerinte ez a gyerekek javát szolgálná és pénzben sem jelentene sokkal nagyobb kiadást a külön osztályok fenntartása minden évfolyam számára.
