Több száz román vonul július 29-én, vasárnap Bukarestbe, hogy a közigazgatási kerettörvény ellen tüntessenek, azzal riogatva, hogy az abban foglaltak alapján hivatalos státust nyer a magyar nyelv, jelentette be a szervező Kovászna, Hargita és Maros megyei románok civil fóruma.
A fővárosi önkormányzat jóváhagyta a tüntetést, és a felvonulás útvonalát is egyeztették. A bukaresti Alkotmány térről indulnak, majd a Cotroceni palota elé vonulnak. Hargita megyéből Gyergyószentmiklósról és Csíkszeredából indulnak buszok, Kovászna megyéből pedig Bodzafordulóról, Kovásznáról, a környező falvakat is érintve, Sepsiszentgyörgyön találkoznak.
A szervezők szerint, az ország minden részéből érkeznek majd támogatók, hogy megvédjék a „Románia szívében élő román testvéreiket”, mert szerintük, ha hivatalos rangra emelik a magyar nyelvet, és csorbítják a prefektusok hatáskörét, etnikai enklávé alakulhat ki a többségében magyarok lakta régióban, és ez veszélyezteti az itt élő románok megmaradását. A tüntetők küldöttségét Klaus Johannis államfő is fogadja, őt arra kérik, ne hirdesse ki a közigazgatási törvénykönyvet.
A magyar közösség alapvető jogait korlátoznák!
Benkő Erika sepsiszentgyörgyi RMDSZ képviselő keddi sajtótájékoztatóján arra hívta fel a Kovászna, Hargita és Maros megyei románok civil fórumának figyelmét, hogy az ország nemzetközi vállalásokat tett arra nézve, hogy biztosítja a nyelvi jogokat a nemzeti közösségek számára. A közigazgatási kódex mindössze egyértelműbbé, átláthatóbbá teszi ezeknek a jogoknak a gyakorlását, ott, ahol erre igény van.
“Mindenkinek joga van élni azzal a jogával, hogy az anyanyelvén kommunikáljon a hatóságokkal, még a prefektúrával is” – emelte ki Benkő Erika, aki arra utalt, hogy a székelyföldi románok fóruma azt kéri az államfőtől, hogy ne hirdesse ki a közigazgatási törvénykönyvet, mert az megerősíti a nyelvi jogok gyakorlását Romániában.
Benkő Erika szerint a törvényeket a valósághoz kell igazítani és az új közigazgatási törvény kifogásolt nyelvi jogokkal kapcsolatos módosításai közelebb viszik az erdélyi magyarságot ahhoz, hogy zavartalanul használhassák az anyanyelvüket, úgy ahogyan az a Románia által is ratifikált regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartájában van. „Elfogadhatatlannak tartom, hogy a 21. században valaki számára zavaró legyen az, hogy mások az anyanyelvüket használják. Az erdélyi magyarság kulturális értéket jelent Románia számára, nagyon bántó és nem megengedett az, hogy vannak, akik korlátoznának bennünket alapvető jogainkban”— tette hozzá Benkő Erika.
