A romákkal szembeni előítéleteket kell lebontani, majd az állam, az önkormányzat és nem állami szervezetek együttműködése eredményeként elhelyezni őket a munkaerőpiacon. Erre a következtetésre jutott az a kutatás, amelynek részese volt Sepsiszentgyörgy önkormányzata is. Nyolc ország, 21 partnerszervezet – köztük Sepsiszentgyörgy önkormányzata is – vesz részt a „Változó diskurzusok, változó gyakorlatok: A romák, mint emberi erőforrás” című projektben, amelynek célja, hogy növeljék a romák foglalkoztatottságát és leküzdjék a velük szembeni előítéleteket.

Ez illeszkedik a sepsiszentgyörgyi önkormányzat nagyszabású projektjébe, amelynek – mint arról beszámoltunk – célja, hogy a következő hat évben rehabilitálják a marginalizált városi területeket, felzárkóztassák a mélyszegénységben és kirekesztettségben élőket, segítsék a munkaerőpiacon való elhelyezkedésüket, megoldják a lakhatási, oktatási és egészségügyi problémáikat, összefogják az erre irányuló civil kezdeményezéseket és hozzájáruljanak a mélyszegénységben élőkkel szembeni sztereotípiák lebontásához.

Veres Nagy Tímea, a Városimázs Iroda munkatársa kedden elmondta: a Szlovák Tudományos Akadémia Társadalmi és Pszichológiai Tudományok Központja munkatársai végeztek elemzést, amely során a projektben résztvevő országok közintézményeinek gyakorlatát vizsgálták meg a romák munkaerő-piaci támogatásával kapcsolatban.

„A romák nem dolgoznak, és nem is akarnak dolgozni” – valószínűleg ez a leggyakoribb előítélet, amit személyes beszélgetések során hallhatunk, mindegy, hogy honnan érkezett és milyen korú a beszélgetőpartnerünk. Azonban az már elsikkad és szóba sem kerül, hogy mekkora diszkrimináció és előítélet éri a roma munkavállalókat a munkaerő-piacon – mutat rá a tanulmány, amely szerint sokszor csupán egy buszjárat hiányzik, ami a munkahely és az elzárt közösség, szegregált településrész között közlekedne.

Ugyanakkor a nehézségek ellenére vannak, akiknek sikerül munkát találniuk, és a támogató környezetnek köszönhetően megnyílik számukra az út a valódi integráció előtt. A tanulmány készítői szerint általában véve sok akadály létezik a munkaerő-piacon: a gazdasági és társadalmi fejlettségen és a régiós különbségeken túl, a munkahely hiányán keresztül egészen a nem megfelelő képzési rendszerig. A roma közösség esetében az akadályok tovább bővülnek az intézmények részéről a hátrányos megkülönböztetéssel, a nemtörődömséggel, sőt legrosszabb esetben zaklatással és fenyegetéssel is.

Veres Nagy Tímea projektvezető, Antal Árpád polgármester és Tóth Birtan Csaba alpolgármester | Fotó: Kovács Zsolt

Az elemzők megállapítják, hogy az emberjogi mozgalmak, az európai uniós direktívák, az országos és megyei integrációs stratégiák segítenek abban, hogy csökkenjenek a hátrányos helyzetben lévők nehézségei, ám ebben a témában a kulcsszereplők mégis a helyi önkormányzatok, akik gyakorlatba ültetik a közpolitikákat, ezért az állami és nem állami szereplőknek őket kell támogatniuk. Hozzáteszik, hogy az integrációs politikák gyakran emberi hozzáálláson múlnak.

hirdetés

Például, ha egy település vezetője aktív és elkötelezett, akkor óriási haladást érhet el. Azonban ez fordítva is működik, hiszen a passzív vagy negatív hozzáállás teljes programokat, fejlesztéseket buktat meg, állapítják meg a tanulmányban. Az úgynevezett „roma probléma“, az őket támogató programok egyáltalán nem népszerűek a többségi társadalomban, de a média is előítéletes képeket mutat a közösségről és a többségi pártok meglovagolják azt a populista hullámot miszerint „a szegényeket, különösen a romákat vasököllel kell büntetni”.

A kutatás arra a következtetésre jutott, hogy elsősorban a romákkal szembeni előítéleteket kell kezelni, mert azok széles körben elterjedtek, felfedezhető a közbeszédben, az intézményekben a médiában és a közszférában is. Emellett direkt a munkaadókat kell megszólítani és olyan közvetítőket bevonni, akik a munkaadók és munkavállalók közötti párbeszédet elősegítik.