Az erdélyi magyar kisebbséget ért jogsértések bemutatásával kezdődött szerdán a háromszéki Bálványoson, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa, Önkormányzati bizottságának ülése. Gudrun Mosler-Törnström a kongresszus elnöke megköszönte a szervezőknek, hogy Bálványoson adtak helyet az eseménynek, hiszen fontos, hogy ez az európai intézmény kilépjen a strasbourgi székhelyéről, a tagjai meglátogassák a tagországokat, találkozzanak a helyi emberekkel, akiket valójában képviselnek. A kongresszus elnöke szerint azért vannak Bálványoson, hogy gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek, tanuljanak az elhangzottakból és a követendő, jó dolgokat alkalmazzák minden országban, bár minden régiónak vannak sajátosságai. Ugyanakkor a kongresszus lényege, hogy befogadó társadalmat alakítsanak ki Európában, ami régiós szinten, a nyelvhasználat biztosításától kell kezdődjön.

Az Európa Tanács önkormányzati bizottságának ülése
| Fotó: Kocsis B János

Korodi: európai uniós jogszabályra van szükség

A 47 európai országból érkező helyi és regionális önkormányzati képviselőket Korodi Attila az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja köszöntötte. Rámutatott, hogy az RMDSZ 26 éve szorgalmazza Romániában a valós decentralizációt, illetve valós, nem pedig fiktív feladatkörökkel akarják ellátni az önkormányzatokat. Ugyanakkor olyan jogi keretre van szükség, amely szavatolja, a decentralizáció eredményeként a kisebbségi jogok tiszteletben tartását. „Egy helyi önkormányzat nem lehet rosszindulatú és a törvényhézagok felhasználásával nem akadályozhatja meg a kisebbségek törekvéseit: mint az anyanyelven való tanulás, oktatás, ezen intézmények megszüntetése”, mutatott rá Korodi Attila.

Az RMDSZ képviselő szerint a helyi önkormányzati decentralizáció és helyi autonómia nem írhatja felül azokat az általános érvényű kisebbségek jogainak védelmét garantáló törvényeket, amelyeket országos szinten törvényben szavatolnak. „Egyértelműen ki kell mondani, hogy elfogadhatatlan az az állapot is, amikor Romániában törvényellenesnek tekintik azt, ha egy helyi önkormányzat többlet jogokat határoz meg és akar biztosítani a nemzeti kisebbségeknek az általános törvényekhez viszonyítva”, véli Korodi, aki szerint az ilyen helyzetek ellentmondanak az Európai Kisebbségi Keretegyezménynek és a Nyelvi Chartának. Példaként említette, hogy ezt történt legutóbb Aranyosgyéresen, ahol a helyi tanács megszavazta egy kétnyelvű helységnévtábla kihelyezését, és a bíróság arra kötelezte a helyieket, hogy azt vegyék le.

Az Európa Tanács önkormányzati bizottságának ülése
| Fotó: Kocsis B János
hirdetés

Korodi Attila rámutatott: a bukaresti parlamentben kevés esetben találnak partnereket arra, hogy a külföldön működő jó példákon keresztül adjanak lehetőséget az önkormányzatoknak ahhoz, hogy mindenki anyanyelvén fordulhasson a helyi hatóságokhoz, ott ahol ezt az adott kisebbség létszáma megengedi. „Sajnos ma Románia nem akarja felvállalni az Európa Tanács szakértő testületei és az ET Miniszteri tanácsa által elfogadott javaslatokat, hogy például a 20 százalékos nyelvi küszöböt alacsonyabb szintre vigyék le. Másrészt szükséges jobb belátásra bírni a szaktárcákat, hogy a már létező kisebbségi jogkeret módszertanát valósan is kivitelezze és gyakorlatba ültesse, például az egészségügyi anyanyelvhasználat esetében. Mint ismert a bukaresti parlament tavaly döntött arról, hogy ott ahol egy kisebbség számaránya eléri a 20-os küszöböt, anyanyelven fordulhasson az egészségügyi és a szociális feladatokat elvégző intézményekhez, de a mai napig nincsenek kiadva a törvény gyakorlatba ültetéséhez szükséges módszertanok. „Míg külföldön ez senkit nem zavar, nálunk megtörténik, hogy még mindig nacionalizmust és nemzetárulást vél felfedezni egy-egy kórház, ha a páciens anyanyelvén szeretne tájékoztatást kapni.

Winkler: Európa védje az őshonos kisebbségek jogait!

Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa, Önkormányzati bizottságának bálványosi ülésén Winkler Gyula, RMDSZ Európa Parlamenti képviselő helyzetelemzésében rámutatott: az RMDSZ 28 éve képviseli a Romániában élő magyarok érdekeit, országos szinten 7 százalékos támogatottsággal rendelkezik, 200 polgármestere és több mint 2000 helyi tanácsosa van, illetve 5 megyét vezet Erdélyben. Parlamenti képviselete van Bukarestben és Brüsszelben.

Az Európa Tanács önkormányzati bizottságának ülése
| Fotó: Kocsis B János

„Üzenetünk ugyanaz itthon, a székelyföldi Bálványosfürdőn, Bukarestben és Brüsszelben, hogy mi ennek az országnak egyenjogú állampolgárai vagyunk, nem fogadhatjuk el a közösségünket érő diszkriminációt, nem lehetünk másodrangú állampolgárok. Az 1,3 milliós romániai magyar közösség, az unióban élő, különböző őshonos kisebbséghez tartozó ötven millió európai polgárral közösen küzd jogainkért, azért, hogy legyen európai uniós szintű kisebbségvédelmi keretrendszer”, mondta Winkler Gyula. Hozzátette, hogy az erdélyi magyarok szabadságszeretete mélyen gyökerezik a múltban. „Ezer éve élünk itt, konok, kitartó harcos népként, a határokat gyakorlatilag a fejünk felett változtatták meg, de a mi célkitűzéseink és közösségi értékeink nem változtak. Szülőföldön megmaradni és itthon boldogulni, gyarapodni”, mutatott rá az EP képviselő.

Winkler Gyula helyzetelemzésében rámutatott, hogy nem sikerült feloldani a „koppenhágai dilemmát”, azaz, hogy a csatlakozás előtt álló tagállamoknak bizonyos feltételeket kell teljesíteniük – köztük az őshonos kisebbségek védelmét – ám a csatlakozást követően már nincs kötelezettségük a feltételek további biztosítására. A mi esetünkben ez azt eredményezte, hogy 11 évvel az uniós csatlakozást követően romlott a romániai magyarság helyzete, gyakoribbak a jogtiprások, felerősödött a magyarellenesség. Ezért tartották szükségesnek elindítani a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezést,  amelyben kérik, hogy az Európai Unió vállalja fel az őshonos kisebbségek védelmét és kötelezze tagállamait a kisebbségek jogainak betartására és ezt a célkitűzést szolgálja a mostani, bálványosi konferencia is, mondta az RMDSZ EP képviselő.

Az Európa Tanács önkormányzati bizottságának ülése
| Fotó: Kocsis B János

Akadályozzák a régiók közti együttműködést

Grüman Róbert a Kovászna megyei tanács alelnöke, a több mint 500 európai régió önkormányzati képviselőjét tömörítő uniós bizottság alelnöke rámutatott, hogy Romániában sajnálatos módon akadályozzák a régiók közti együttműködéseket, annak ellenére, hogy ezt szorgalmazza az Európai Unió. Rámutatott, hogy a hazai hatóságoknak nem csak Székelyfölddel van gondjuk hiszen a különböző hazai régióknak sincs lehetőségük gazdasági alapon vagy a turizmus fejlesztésében együttműködni. Székelyfölddel az a gondjuk, hogy itt többségben vannak a magyarok. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a bálványosihoz hasonló rendezvények hozzájárulnak ahhoz, hogy a romániai hatóságok ráébredjenek, hogy az őshonos kisebbségeket védeni kell.