Sepsiszentgyörgyön épült meg Románia és Kelet-Európa első, német standardok szerint minősített, passzív irodaháza, amelynek nagyon alacsony az energiaigénye és szén-dioxid kibocsátása. A Gnome Design informatikai vállalkozás számára épített passzív irodaház csúcstechnológiás informatikai eszközökkel van felszerelve és környezetbarát, modern, zöld munkateret alakítottak ki informatikusok számára. A térségben úttörő és korszerű ingatlant székelyföldi szakemberek tervezték és építették, ezzel rámutatva, hogy helyi szakemberek is képesek világszinten is jövőbe mutató, minőségi teljesítményre.

Sepsiszentgyörgyi passzív irodaház az Olt utcában
Sepsiszentgyörgyi passzív irodaház az Olt utcában | Fotók: Kristó G. Hunor

Bécstől keletre, Isztambultól nyugatra ez az első minősített passzív irodaház, számolt be Varga Szabolcs épületenergetikai mérnök, passzívház szakértő, aki szerint az 550 négyzetméternyi hasznos lakófelületű és rendkívül precíz illesztésű épületben a téli fűtést az üvegfelületeken bejutó szoláris energia biztosítja, de hozzájárul ehhez a számítógépek és a dolgozók által kibocsátott hő is. A nyári hűtést pedig fényvisszaverő és szellőztető rendszerrel biztosítják. A sepsiszentgyörgyi ingatlan a világon a 133-ik irodaház, amely megkapta a németországi Passive House Institute legmagasabb szintű minősítését.

Varga Szabolcs szerint nagyon szigorú standardok szerint, precíz ellenőrzések alapján minősítik az ilyen épületeket és a megrendelő bár befizeti a minősítés díját de ez korántsem garancia, hogy megkapja a tanúsítványt, hiszen az a tapasztalat, hogy csak 30-40 százaléka kap bizonylatot azoknak, akik elkezdik ezt a folyamatot.

Passzív irodaház válasz a klímaválságra és az energia krízisre
hirdetés

Varga Szabolcs felidézte, hogy a sepsiszentgyörgyi épületet 2016-ban kezdték tervezni és most az átadásakor hatékony választ ad az éppen kialakult energiaválságra, illetve az alacsony szén-dioxid-kibocsátása miatt a klímaválságra is. A szakértő rámutatott: az épületben november közepén még nem volt szükség fűtésre, gyakorlatilag napos időben nem is kell benne fűteni így az elmúlt negyedévben, havonta alig 200 lejbe került az 550 négyzetméternyi terület közköltsége, ez az összeg a téli időszakban havi 300 lej lehet.

Számítások szerint a passzív irodaháznak a hagyományos épülethez képest alig 30-40 százalékos az energia felhasználása, illetve kizárólag a hűtéshez és fűtéshez 80 százalékkal kevesebb energia kell mint egy hagyományos épületben. Az épület elektromos áram szükségletének 30-40 százalékát fotovoltaikus napelemekkel termelik meg, a fűtéshez és meleg víz előállításhoz földgázt használnak, tehát a passzív irodaház jó választ ad az energia és klímaválságra is.

Történelmi utcaképbe kellett illeszteni egy high-tech épületet

A sepsiszentgyörgyi Olt utca elején, a „tükörpalotával” szemben épült innovatív irodaház tervezésekor és kivitelezésekor a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy kis területre és a város egy történelmi utcájába tervezzenek olyan 21. századi épületet, amely beleilleszkedik az alacsony építésű utcaképbe, emellett vonzó módon lásson el sok funkciót, és a tetőtéren zöld teraszt is magába foglaljon, számolt be Török Áron.

A passzív irodaház tervezője szerint az irodaház tömegében és magasságában is teljesen illeszkedik a szomszédos műemlék épülethez. Az energiahatékonyságot biztosító homlokzati nagy üveg felületeket kézműves részletekkel egészítik ki, hogy illeszkedjen a történelmi utcaképbe. A belső építészetben pedig az otthonos, informális munkaterek kialakítása mellett fokozottan figyeltek az öko-megoldásokra, így sok fát használtak, illetve az irodaház belső elválasztó falai 20 cm vastag döngölt földből készültek, amely a páraháztartást kezeli, azaz magába szívja a fölösleges párát vagy ha száraz a levegő akkor kibocsátja azt. Emellett az épület tetején egy szabadtéri zöldövezetet alakítottak ki a dolgozók rekreációs tevékenységei számára.

Király Sándor a kivitelező sepsiszentgyörgyi építkezési vállalkozás képviselője arra mutatott rá, hogy műszaki és logisztikai szempontból volt kihívás, új úton indultak el hiszen rendkívül precíz illesztéseket kellett megvalósítani és ezekhez speciális szerszámokat készíteni. A passzívház minősítéskor légtömörség méréssel állapították meg, hogy a kivitelező mennyire dolgozott precízen, azaz ventilátorokkal alakítottak ki egy megfelelő légnyomást és mérték, hogy szivárog-e az épület.

Jövőbe mutató, fenntartható és zöld beruházás

Az ország és Kelet-Európa első passzív irodaháza két fiatal sepsiszentgyörgyi vállalkozó, Debreczeni László és Bihari Béla beruházása, amit 1,7 millió euróból valósítanak meg a Regionális Operatív Program 2.2-es tengelyén elnyert pályázati pénzből. Debreczeni László elmondta, hogy a teljes összegből az ingatlan 1,3 millió euróba került, a különbség tartalmazza a számítástechnikai felszereléseket, különböző engedélyeket és a passzívház minősítés költségeit is.

Debreczeni László, Király Sándor, Bihari Béla, Török Áron és Varga Szabolcs | Fotó: Kovács Zsolt

Debreczeni László hozzátette: gazdasági szempontból ez a beruházás pályázati finanszírozás nélkül nehezen, illetve lényegesen hosszabb idő alatt térülne meg. „Nem igaz az a közvélekedés, hogy a pályázati pénz ingyen van”, mutatott rá az adótanácsadással foglalkozó beruházó, aki szerint a projekt négy éve alatt 3200 emailt írt vagy ennyire válaszolt, ami 500 munkaórát tett ki, illetve a projekthez kapcsolódó ügyintézések még mintegy 300 munkaórát igényeltek, tehát négy év alatt 100 munkanapot töltött kizárólag ezzel a projekttel.

Török Áron tervező és Varga Szabolcs passzív ház szakértő | Fotó: Kovács Zsolt

Bihari Béla informatikai vállalkozó szerint ebben az ágazatban a humán erőforrás a legnagyobb érték, ezért szeretnének vonzó munkateret biztosítani programozóknak, ami hozzájárul, hogy itthonról dolgozzanak nemzetközi projektekben. A beruházó Gnome Design testre szabott, ipari informatikai szoftverek fejlesztésével foglalkozik, de bioinformatikai kutatási projektje is van.

Bihari Béla szerint a cégnek elsősorban indirekt módon térül meg a beruházás, hiszen a nyugati ügyfeleik számára is azt közvetíti, hogy a fenntarthatóságra és zöld energiára épül a vállalkozás és a nyugati standardok szerinti magas minőségű munkakörülményeket biztosít dolgozóinak.

Érdeklődésünkre, hogy kizárólag anyagi szempontok szerint mennyivel kerül többe egy passzív irodaház építése egy hagyományoshoz képest, Török Áron tervező úgy számolta, hogy hozzávetőleg 20 százalékkal kerül többe mint egy ugyanilyen minőségi anyagokból épített hagyományos ingatlan. Varga Szabolcs passzívház szakértő árnyalta a képet azzal, hogy szerinte egy modern irodaházban már alap kell legyen a szellőztető rendszer kialakítása, ezt leszámítva 5 százalék lehet az építkezési költség különbség. A sepsiszentgyörgyi passzív irodaház szellőző berendezésének kialakítása 200.000 eurós költséget feltételezett. A beruházók szerint a céges jövőkép, a minőségi anyagok használata, a fenntartható és zöld megoldások alkalmazása jelentik a többletet egy hagyományos irodaházhoz képest.