A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálathoz naponta érkezik megkeresés a magyarok lakta településekről a közösséget érő diszkrimináció vagy nyelvi és szimbólumhasználati jogok ügyében. Benkő Erika a jogvédelmi szolgálat vezetője szerint kinőtték Székelyföld határait, hiszen Arad, Bihar, Fehér és Temes megyékből is érkeztek megkeresések mivel már a szórvány és interetnikus vidékeken élők is egyre többen ismerik fel, hogy számíthatnak a jogvédő szolgálatra.

Megváltoztatnák az egyoldalú, román nyelvű tájékoztatási gyakorlatot

Benkő Erika arról számolt be, hogy az elmúlt három hónapban számtalan levelet küldtek az illetékes hatóságoknak a koronavírus-járvány magyar nyelvű tájékoztatásának hiányáról. Az oltási kampányról és a vakcinákról szóló egyoldalú, román nyelvű tájékoztatás kapcsán levélben fordultak Raed Arafat államtitkárhoz és a Kovászna, Hargita és Maros megyei prefektúrákhoz, valamint öt megye Közegészségügyi Igazgatóságához.

A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat feljelentés is tett az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) és az országos oltáskampányt koordináló bizottságához annak kapcsán, hogy az oltóközpontokban csak román nyelvű formanyomtatványokat lehet kitölteni. Az oktatási intézményekben tapasztalható hiányos magyar nyelvű járványügyi tájékoztatás miatt levélben fordultak az Oktatási Minisztériumhoz, valamint a magyarlakta megyék tanfelügyelőségeihez.

Feljelentések magyarellenesség miatt

A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat több esetben is felhívta a figyelmet a magyarokat ért diszkriminációs esetekre és panaszokat tett diszkrimináció miatt. Benkő Erika felidézte, hogy levélbe fordultak a Bihar megyei gyermekjogvédelemhez annak érdekébe, hogy a magyar gyerekek nevelőszülőknél való elhelyezésekor vegyék figyelembe a gyerek etnikai hovatartozását.

Levelet küldtek a Hargita megyei közlekedési rendőrséghez és prefektúrához annak kapcsán, hogy a felfüggesztett vagy elvett jogosítvány visszaigénylésekor magyarul is legyen lehetőség újravizsgázni.

Örökzöld téma a székely-magyar szimbólumok meggyalázása, a marosvásárhelyi székely vértanúk emlékművének megrongálása, a Kolozsvári helységnévtábla, valamint a Görgényi-hegység többnyelvű túra tábláinak lefestése. Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz feljelentést tettek Emil Boc kolozsvári polgármester ellen a magyar prefektus kinevezése kapcsán tanúsított diszkriminatív megnyilvánulása miatt, bepanaszolták Radu Cristescu szociáldemokrata képviselőt az „öltönyös hunok” bejegyzése miatt és George Simion AUR-os képviselőt a sepsiszentgyörgyi videója miatt.

Legutóbb csütörtökön tettek feljelentést az ügyészségen, mert a Sepsiszentgyörgyön, március 15-én kihelyezett magyar zászlók miatt üzenetben halálosan megfenyegették Antal Árpád polgármestert. „Árnyékból lesünk rád, várunk a benzinkútnál”, írták a fenyegetők.

Magyar zászlók Sepsiszentgyörgyön
Magyar zászlók Sepsiszentgyörgyön | Fotó: Kristó Gothárd Hunor
Anyanyelven az önkormányzatoknál kampány indul

A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője, Benkő Erika elmondta: kampányt indítanak a vidéki és városi önkormányzatok anyanyelv használatára vonatkozóan. Rámutatott: az önkormányzatoknak törvény adta lehetőségük a kétnyelvű formanyomtatványok biztosítása és a kétnyelvű válaszlevelek megfogalmazására.

„Célunk, hogy összesítsük azokat a gyakori, „sablon” kéréseket, amelyek az önkormányzatoknál előfordulhatnak és felvállaljuk azok lefordítását, valamint közzé tételét a jogvédelmi szolgálat honlapján, s ezek után arra bátorítani az önkormányzatokat, hogy használják ezeket. Az a célunk, hogy új kaput nyissunk a hivatalos anyanyelvhasználatot illetően. Azt akarjuk, hogy magától értetődő és természetes legyen az erdélyi magyarság számára, hogy élünk a rendelkezésünkre álló anyanyelvi jogainkkal az önkormányzatokkal való hivatalos kommunikációban” – fogalmazott Benkő Erika.

Bemutatták a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat 2020-as éves jelentését

Az angol nyelvű jelentést több mint száz nemzetközi emberjogi szervezethez és bukaresti nagykövetségi politikai attaséknak küldik el. A kiadvány célja, hogy valós tájékoztatást nyújtson az erdélyi magyarok helyzetéről, az őket ért jogfosztásokról, számolt be Benkő Erika. „A tapasztalat azt mutatja, hogy a hatodik kiadásához ért tartalmas jelentés alapként szolgál például a bukaresti nagykövetségek politikai osztályvezetőinek, valamint a nemzetközi entitások, emberjogi nagykövetségek, szervezetek jelentéseihez, munkájához.” – emelte ki a jogvédelmi szolgálat vezetője.

A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat tavalyi év történéseit összefoglaló jelentése három fő részre épül: Erdélyben a nyelvi jogok helyzetére, betartására a gyakorlatban, a magyarságot ért etnikai megkülönböztetésre, valamint a közösséget ért politikai támadásokra. A konkrét eseteket tartalmazó kiadvány egyfajta esettanulmányként is szolgál, mely a tények közlése mellett észrevételeket, véleményeket, javaslatokat is tartalmaz az adott probléma megoldására.