Az idei költségvetés kiszámítható működést biztosít a hazai önkormányzatoknak, történt előrelépés azáltal, hogy magánszemélyek, cégek és intézmények által befizetett jövedelemadó teljes mértékben helyben marad ám az egyenlőtlenségek felszámolásához átütő reformra lenne szükség, állapította meg Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy véli e tekintetben annyi reform fog megvalósulni az országban amennyit az RMDSZ kezdeményez és amennyit sikerül átvinnie a kormánykoalíción.
Antal Árpád üdvözölte, hogy a kormány várhatóan holnap (pénteken) elfogadja az állami költségvetést ám bírálta a késlekedést, hogy csak február második felében kerül erre sor. Ez ugyanis azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak csak márciusban lesz saját költségvetésük, ami komoly problémát jelent, hiszen addig nem tudják elindítani a beruházásokat és fejlesztéseket. A sepsiszentgyörgyi városházán „fél köbméternyi” kivitelezési szerződés vár aláírásra, amire csak akkor kerülhet sor, miután elfogadják a város idei büdzséjét, mutatott rá a polgármester.
Kiszámíthatóbb lett a gyermekvédelmi és szociális rendszer finanszírozása is
Antal Árpád felidézte, hogy az elmúlt években teljes fejetlenség jellemezte a gyermekvédelmi és szociális ellátó rendszer finanszírozását. Ennek oka az volt, hogy a törvényben az állt: „az állam 90 százalékig fedezheti a költségeket”. Ez viszont azt eredményezte, hogy volt év amikor a gyermekvédelmi és szociális ellátó rendszer kiadásait 80 százalékban finanszírozta az állam, de előfordult, hogy csak 10 százalékot fedeztek és mindez benne van a nullától kilencven százalékig terjedő intervallumban.
A különbözetet a megyei és helyi önkormányzatok kellett fedezzék, holott nagy összegekről van szó és nagy terhet jelentett. A sepsiszentgyörgyi elöljáró arról is beszámolt, hogy ráadásul az állam nem is egységesen járult hozzá a gyermekvédelmi és szociális ellátó rendszer fenntartásához, hiszen volt megye, ahol a költségek 27 százalékát fedezte és olyan megye is, ahol 122 százalékos finanszírozást kaptak.
Antal Árpád szerint idén sikerült elérni azt, hogy le van szögezve: a gyermekvédelmi és szociális ellátó rendszer működési költségeit 90 százalékban finanszírozza az állam és a maradék 10 százalékot a megyei, illetve települései önkormányzatok fedezik, így kiszámíthatóbb lett a rendszer.
Antal Árpád: a fővárosnak van országa, vagy az országnak fővárosa?
Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint a költségvetés elosztása kapcsán átütő reformra lenne szükség annak érdekében, hogy felszámolják a régiók, egyes megyék és ezeken belül is egyes települések közti fejlődési egyenlőtlenségeket. Amennyiben ez nem történik meg, tovább nő a szakadék a gazdag és szegény régiók, megyék és települések között, hívta fel a figyelmet Antal Árpád.
A sepsiszentgyörgyi elöljáró felidézte azt a 2019-ben, általa készített tanulmányt, amely rámutat, hogy egyes hazai települések olyan konjunkturális körülmények között tesznek szert óriási bevételekre, amelyek nem saját teljesítményük eredménye. Tanulmánya szerint az országban Bukarest mellett 14 municípium, 15 város és 48 község van, amely nem saját közpolitikájuk, zseniális adminisztrációjuk révén jutnak nagy összegekhez.
Konjunkturálisan fejlődő önkormányzatként a bukaresti 1. kerületet hozta fel, ahol annak következtében folyik be óriási mennyiségű személyi jövedelemadó, hogy ott működik sok állami intézmény és oda volt kénytelen bejegyezni székhelyét rengeteg multinacionális vállalat. Emiatt a főváros 1. kerületében az egy főre visszaosztott személyi jövedelemadó annyi mint nyolc moldvai megyének összesen.
Hasonló a helyzet például Mioveni városban, amely a Dacia gyárnak köszönhetően nagy összegű állami támogatást kapott, és ilyen helyzetben van több nagyváros közvetlen közelében fekvő falu is, ahová ipari parkok és más beruházók telepedtek meg, amelyekhez az állam mindannyiunk adójából biztosított nagy összegű támogatásokat.
„El kell dönteni, hogy az országnak van fővárosa, vagy a fővárosnak országa. Nem lehet, hogy egy egész ország kizárólag a főváros javát szolgálja”– véli Antal Árpád, aki szerint az lenne igazságos ha megszabnák a településeknek a személyi jövedelemadóból befolyt összeg alsó és felső plafonját, a nagyon magas jövedelemadó bevételekkel rendelkezőktől pedig a többletet elvennék és újra osztanák a szegényebb települések között, így korrigálhatnák az egyenlőtlenségeket.
Sepsiszentgyörgy polgármesterének számítása szerint ha egy összeg plafonhoz kötnék egy önkormányzat személyi jövedelemadójának bevételét, akkor a konjunkturális alapon fejlődő önkormányzatoktól elvett és többiek között szétosztott összeg hozzávetőleg 1 milliárd euróra rúgna.
Antal Árpád érdeklődésünkre elismerte, hogy az általa javasolt rendszer életbe ültetése nem lesz egyszerű mivel az érintett önkormányzatok nagy érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, ám az RMDSZ-ben van politikai akarat, hogy szorgalmazza a reformot és megpróbálják elérni, hogy a jövő évi költségvetésen javítsanak.
