Az Európa Parlament szerdán elfogadta a Next Generation-nak nevezett helyreállítási alapot, amelyből Románia számára több mint 30 milliárd euró áll rendelkezésre olyan projektekre, amelyeket 2020 február után indítottak el és 2026 augusztus 31-ig meg is valósítanak, ismertette Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint az ebből a programból megvalósított beruházások 37 százalékát zöld projektekre, 20 százalékot pedig digitalizálásra kell fordítani.
Eltüntetik a városok elhanyagolt épületeit és területeit
Az uniós pénzek hatékony lehívása érdekében a Romániai Municípiumok Szövetsége ezen a héten Bukarestben egyeztetett az Európai Uniós alapok Minisztériumában. Antal Árpád elmondta: több igényt is megfogalmazott, egyik ilyen, hogy a helyreállítási alapból az önkormányzatok finanszírozhassák a régi ipari létesítmények és elhanyagolt területek eltüntetését. Ez az egész országban komoly problémát jelent és az elmúlt 30 évben nem volt lehetőség finanszírozni, mondta Antal Árpád.
A polgármester szerint Sepsiszentgyörgyön a volt tyúkfarm eltüntetését és helyébe egy modern, zöld lakópark építését szeretnék ebből az alapból finanszírozni. Hozzátette: nem igazak azok a híresztelések, hogy az önkormányzat által tavaly decemberben megvásárol volt tyúkfarm helyébe szeretnék költöztetni az Őrkő roma negyedet. Antal Árpád szerint az a szándékuk, hogy eltüntessék a volt tyúkfarm lerobbant épületeit és a területre épített korszerű, zöld lakópark által hozzájáruljanak a lakhatási problémák megoldásához. Ugyancsak a helyreállítási alapból szeretnék finanszírozni a szépmezői Ipari Park egy olyan részét, amelyen régi csarnokok állnak, és korábban a volt tulajdonossal való pereskedés miatt nem lehetett erre a célra pályázni.

Nehéz megoldani az elhanyagolt Szakszervezeti Művelődési Házak ügyét
Újságírói kérdésre válaszolva, Antal Árpád elmondta: a Sepsiszentgyörgy központjában kihasználatlanul és elhanyagoltan álló Szakszervezetek Művelődési Házának helyzetét nem lehet megoldani a helyreállítási alapból. A “kultúrpalota” ugyanis nincs az önkormányzat tulajdonában.
A polgármester elmondta: ország szinten 37 szakszervezeti művelődési ház van a sepsiszentgyörgyihez hasonló állapotban, ám gondot jelent, hogy ezeknek 5 típusú tulajdonjogi helyzete van, ezért nem lehet egyetlen törvénnyel rendezni. Van kultúrház amelynek tulajdonosa az állam, de kezelője valamelyik szakszervezet, van olyan is, hogy a tulajdonos is szakszervezet de kezelője egy másik szakszervezet. E tekintetben nagy az összevisszaság, ezért nehéz megoldást találni a helyzetre, mondta Antal Árpád, aki abban bízik a 37 ingatlanból néhány esetet meg lehet oldani a következő időszakban.
A digitalizációnak felülről lefele kell történnie!
A helyreállítási alapból finanszírozott digitalizációs beruházások esetében fontos, hogy a megfelelő irányból kezdjék el, hívta fel a figyelmet Antal Árpád. Magyarázata szerint ez esetben központi szintről kell induljon a digitalizáció, hiszen nem tud működni úgy a rendszer ha minden település valamit digitalizál ám ezek a rendszerek nem lesznek egymással kompatibilisek.
Legkevesebb 6 milliárd eurót lehet a következő években költeni digitalizációra, ezzel teljesen át lehetne alakítani a hivatali rendszereket, hogy a lakosságnak ne kelljen minden igazolásért bemennie a polgármesteri hivatalba, hanem megkaphassa azt online felületen, mondta a sepsiszentgyörgyi elöljáró, aki jó példaként említette a ghiseul.ro platformot, amely által az egész országban egységesen lehet adót és illetéket fizetni, illetve az adófizetők láthatják saját helyzetüket. Digitalizálás szempontjából jó példa Észtország, onnan kellene szakértőket hívni, állapította meg Antal Árpád.