Romániában változatlanul jelen van a magyarellenesség, akárcsak az elmúlt években, ám aggasztó, hogy tavalytól már a fősodratú politikában és médiában is intenzíven megjelent – összegezte az elmúlt esztendő tapasztalatát Benkő Erika, az RMDSZ Mikó Imre Jogvédő Szolgálatának vezetője szerdai évértékelő sajtótájékoztatóján.
Benkő Erika szerint aggasztó, hogy míg korábban inkább a politikai szféra peremén, a közösségi oldalakon és a stadionok lelátóján volt jelen a magyarellenesség, Klaus Iohannis államfő tavalyi „ámokfutásának” – amikor Erdély magyaroknak történő kiárusításával bélyegezte meg politikai riválisait – köszönhetően ez bekerült a fősodratú médiába, sőt, mivel a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) bejutott a parlamentbe, ezáltal bekerült a hivatalos politikába is.
„Ennek megfelelően egyre vaskosabbak lesznek jelentéseink és egyre szerteágazóbb a jogvédelmi szolgálat tevékenysége”, mondta Benkő Erika, aki szerint az elmúlt esztendőben több panaszt írtak az Országos Audiovizuális Tanácshoz (CNA) és az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD), feljelentéseket tettek a sportban tapasztalt gyűlöletbeszéd miatt, illetve ügyészségi feljelentéseket és közigazgatási pereket indítottak, nemzetközi emberjogi és kisebbségügyi intézményeket tájékoztatták és hivatalos megkereséseket intéztek különböző szervezetekhez a magyar nyelv használata érdekében.
Magyarellenesség a román médiában
A sepsiszentgyörgyi Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat tavaly 10 feljelentést intézett az Országos Audiovizuális Tanácshoz (CNA), ebből 8 lezárult, egy még folyamatban van, egy panasz esetében pedig a döntés szerint nem történt diszkrimináció. A büntetések összértéke 75.000 lej. A magyarellenesség miatt benyújtott feljelentéseknek köszönhetően a B1 televízió és a Realitatea Plus csatorna több alkalommal is pénzbírságban részesült Radu Banciu műsorvezető, valamint Klaus Iohannis elnök 2020 április 29-i magyarellenes kijelentései miatt. A jogvédelmi szolgálat több esetben tett feljelentést a Silviu Mănăstire vezette Dosar de politician című műsor, illetve a Mădălina Dobrovolschi féle Legile Puterii műsor tartalma miatt is.
Feljelentések magyarellenesség és gyűlöletbeszéd miatt
A sepsiszentgyörgyi székhelyű Mikó Imre Jogvédő Szolgálat tavaly 19 feljelentést tett magyarellenesség és gyűlöletbeszéd miatt az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD). Ezekből 16 ügy még kivizsgálás alatt van, 3 pedig lezárult. Összesen 45.000 lejre bírságolt a diszkriminációellenes tanács.
A stadionok lelátóján tavaly kevesebb volt a magyarellenes megnyilvánulás és gyűlöletbeszéd, de ennek az a magyarázata, hogy a koronavírus-járvány miatt kevesebb futball mérkőzésre került sor, illetve azokat zárt kapukkal játszották. A jogvédelmi szolgálat egyszer tett feljelentést a FIFA-hoz, és további 3 alkalommal jelentették a foci mérkőzéseken elkövetett idegengyűlölő megnyilvánulásokat az diszkriminációellenes tanácsnál és 2 alkalommal a Román Labdarúgó Szövetségnél. Továbbá 2 alkalommal írtak levelet a Román Labdarúgó válogatottnak (FRF) az ügyek kivizsgálása érdekében.
A panaszok alapján eddig 5000 lej bírságot kapott a bukaresti FCSB klub egy Sepsi OSK elleni mérkőzés kapcsán tanúsított rasszista megnyilvánulás miatt. A többi ügy még kivizsgálás alatt van. Ugyanekkor még fejenként 5000 lejes bírságot kapott három labdarúgó is.
Feljelentések és perek az Úz-völgyi incidensek miatt
A jogvédelmi szolgálat több ügyészségi feljelentést is tett egyrészt a kolozsvári „Urâm rasa ungurească” („Gyűlöljük a magyar fajt”) graffiti készítői ellen, másrészt a Calea Neamului Egyesület és annak vezetője, Mihai Tîrnoveanu ellen, akik koronavírus járvány idején az Úz-völgyében eseményt szerveztek, valamint feljelentést tettek a magyarok megverését részletező két facebook kommentelő, Cipri Damian és Pop David ellen. Emellett az ügyészségen tettek panaszt a Nagyszalonta, Gyergyószentmiklós, Gyilkos-tó, Nagybánya, Méra, Szatmárhegy és Nagyborosnyó helységnévtáblák lefestői ellen is.
Benkő Erika arról számolt be, hogy tavaly decemberben megnyertek egy pert, amelyben a bíróság kimondta, hogy a 2019-es úz-völgyi incidens esetében rongálás, gyűlöletre és diszkriminációra való uszítás, valamint a közrend és köznyugalom megsértésében az ügyészségnek tovább kell vizsgálódnia. Korábban ugyanis az ügyészség azt állapította meg, hogy nem történt bűncselekmény ezért az ügyet szeretnék lezárni. A bíróság tavaly decemberben elrendelte, hogy folytatódjon a nyomozás mert véleményük szerint az ügyészség nem gyűjtött elegendő bizonyítékot arra nézve, hogy megállapítsa, nem történt törvényszegés.
A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat két ügyben képviseli Csíkszentmárton Önkormányzatát az Úz-völgye perek kapcsán: a Dormánfalva polgármestere által kibocsájtott, a román hősök tiszteletére a temetőben állított ötven kereszt építkezési engedélyének a megsemmisítése és az építmények elbontása, valamint a 29/2019-es számú dormánfalvi helyi tanács határozatának megsemmisítése ügyében. Emellett folyamatban van a DNA-hoz letett panasz kivizsgálása is.
A nemzetközi közvéleményt tájékoztatták a romániai magyarok helyzetéről
Az elmúlt esztendőben a jogvédő szolgálat képviselői hangsúlyosan részt vállaltak a nemzetközi közvélemény tájékoztatásában a romániai magyarok helyzetéről. Egyik ilyen volt a szeptember 21-22. között második alkalommal megszervezett genfi ENSZ kisebbségi fórumot előkészítő Európai Regionális Fórum, melynek témája a gyűlöletbeszéd, közösségi média és kisebbségek volt.
Benkő Erika elmondta: felszólalásukban rámutattak a magyarellenes gyűlöletbeszéd gyakori jelenségére Romániában, mely főként nacionalista hangvételű tévéműsorokban, a közösségi médiában, valamint sporteseményeken tapasztalható, mely negatív üzenetek elsősorban a nyelvi jogok, az anyanyelvi oktatás, a szimbólumhasználat, illetve a székelyföldi autonómia törekvések körül kialakult viták kapcsán jelennek meg.
„Az ENSZ Kisebbségügyi Fórumán konkrét példákkal alátámasztva ismertettem az olyan eseteket, mint Klaus Iohannis elnöknek a magyar kisebbség elleni uszítását, de az online térben, közösségi médiában jelenlevő gyűlöletbeszédet, a Mihai Tudose volt miniszterelnök akasztással való fenyegetőzését, az úzvölgyi incidenst, a járvány idején teljességgel hiányzó anyanyelvű tájékoztatást, a hazai nemzetiségek közé éket verő Trianon-törvényt” – emelte ki Benkő Erika. Hozzátette, egyedüli magyar szervezetként kaptak meghívást a Belügyminisztérium által kezdeményezett szakmai megbeszélésre, melynek témája a sportban eluralkodott gyűlöletkeltés volt.
A Mikó Imre jogvédelmi szolgálat számos hivatalos megkeresésben szorgalmazta a magyar kisebbség anyanyelvhasználatát és fellépett a diszkrimináció ellen. Többek között tiltakozását fejezte ki az Aachen városi Nemzetközi Nagy Károly-díj Alapítvány vezetőségéhez küldött levelében Klaus Iohannis államelnök kitüntetése ellen, ugyanis szerintük megdöbbentő és felháborító, hogy a magyarellenes Iohannisnak ítélték oda az európai egység vagy az európai országok közötti együttműködéséért járó kitüntetést.
A szolgálat ugyanakkor megóvta Dan Tănase jelöltségét az Országos Diszkriminációellenes Tanács tagságába, bebizonyítva, hogy az említett személy egyetlen célja éket verni a román és magyar közösség közé, és minden közösségi cselekedetét a magyarellenesség motiválja.
Magyarország Igazságügyi Minisztériumának felkérésére a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat szakmai anyagot készített a koronavírus járvánnyal kapcsolatos romániai intézkedések nyelvpolitikájáról, részletesen bemutatva, hol vannak mulasztásai a román hatóságoknak a kisebbségekkel való kommunikációban.
Benkő Erika szerint pozitív fogadtatása volt azon megkeresésüknek, amelyet az épülő sepsiszentgyörgyi bevásárló központ, a Sepsi Value Centre építéséért felelős Prime Kapital vállalat vezetőségéhez intéztek, arra kérve a céget, vegyék figyelembe a régió nyelvi sajátosságait. Emellett írásban fordultak a Hargita Megyei Prefektúrához és a Kovászna megyei forgalmi rendőrséghez, hogy a hajtási jogosítvány visszaszerzésekor lehessen magyar nyelven is vizsgázni.
