A hazai cégeknek, civil szervezeteknek, közbirtokosságoknak idén egy újabb nyilatkozati kötelezettségük van, ennek határideje közeledik, aki pedig elmulasztja letenni, büntetést sőt felszámolást, illetve esetenként vagyonvesztést is kockáztat, hívja fel a figyelmet Debreczeni János. A sepsiszentgyörgyi adótanácsadó emlékeztet, hogy a tavaly bevezetett 2019/129-es pénzmosás elleni törvény kötelezi többek között a cégeket és civil szervezeteket, hogy a megyei törvényszéken leadjanak és az igazságügyi minisztériumba elküldjenek egy nyilatkozatot a valós kedvezményezettekről (beneficiari reali).
A nyilatkozat leadásának határideje eredetileg korábban volt ám a koronavírus járvány miatt kétszer is halasztottak, mutatott rá az adószakértő, aki szerint míg a cégek esetében az új határidő november 1-e, addig az egyesületek és alapítványok, így a közbirtokosságok számára is augusztus 14-e maradt a határidő a nyilatkozat leadásához. Tapasztalatok szerint azonban sokan – főként a kisebb civil szervezetek és alapítványok, közbirtokosságok – nem is tudnak erről a kötelezettségükről, holott sokat kockáztatnak!
Pénzbüntetés mellett a felszámolás és vagyonvesztés is fenyeget!
A pénzmosás elleni törvény, cégek esetében 10.000 lejig terjedő büntetést majd a vállalkozás felszámolását írja elő. Az egyesületek és alapítványok – így a közbirtokosságok is, amelyek civil szervezetként vannak bejegyezve –, ha nem tesznek eleget határidőre a nyilatkozat leadási kötelezettségüknek, bármely minisztérium vagy magánszemély is kérheti felszámolásukat, ezért fontos, hogy mihamarabb keressék könyvelőjüket vagy ügyvédjüket.
Az állam részéről ez egy drasztikus lépés ezért fontos, hogy ne adjanak maguknak támadásai felületet, hiszen a lehetőséget kihasználva, félő, hogy a magyarellenes feljelentők kérik egyes civil szervezetek vagy közbirtokosságok felszámolását, hívja fel a figyelmet Debreczeni János. Hozzáteszi: ennek további veszélye, hogy ha egy alapítványt felszámolnak, a vagyona az államra száll!
A valós kedvezményezett többek között az a személy, aki meghatározó befolyással rendelkezik, akinek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges ellenőrzést gyakorol, illetve civil szervezetek esetében azok is, akiknek érdekében azt létrehozták és működtetik és az aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, vagy a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést gyakorol.
A pénzmosás elleni törvényt Románia Európai Uniós irányelvek alapján emelte be a hazai jogrendszerbe. Az uniós irányelv célja, hogy kiszűrjék a gyanús tranzakciókat és legyenek nyilvánosak a különböző pénzmozgások valós kedvezményezettei. Gond az, hogy Románia „átesett a ló túlsó oldalára” hiszen az uniós irányelvekben értékküszöböket – például tízezer euró fölötti pénzmozgást – határoznak meg, addig nálunk minden céget és civil szervezetet nyilatkozásra kényszerítenek.
Ezeket a dokumentumokat kell begyűjteni a nyilatkozathoz!
Szabó Bojta Bendegúz, sepsiszentgyörgyi ügyvéd lapunk érdeklődésére elmondta: a nyilatkozat leadásához a megyei törvényszékekre szükséges leadni az illető jogi személy (cég, civil szervezet, stb.) alapítóinak és vezetőtanács tagjainak a személyazonossági igazolvány hitelesített másolatát, illetve az egyesületek, alapítványok, közbirtokosságok tagjainak nevét, személyi számát, személyazonossági igazolvány számát tartalmazó listát és az iratok másolatát, valamint az illető jogi személy megnevezését és azonosító adatait. A személyazonossági iratok másolata mellett le kell adni az egyesület/alapítvány/közbirtokosság bejegyzéséről szóló bizonylatok másolatát.
Szabó Bojta Bendegúz rámutatott: az igazságügy minisztériumba el kell küldeni a civil szervezetek „valós kedvezményezetteinek” adatait. Ehhez minden jogi személy vezetőtanácsa közjegyzőnél hitelesítve, ki kell nevezzen egy magánszemélyt, aki felhatalmazással rendelkezik és saját felelősségre nyilatkozik, hogy az általa megadott adatok helyesek, továbbá megbízhat egy ügyvédet, amely a szervezet nevében eljár és leadja a kért nyilatkozatot a törvényszékre és elküldi az igazságügy minisztériumba.
