Egy törvényjavaslat nemzeti hőssé és mártírrá nyilvánítaná Vitéz Mihályt, ám ez az elismerés nem tükrözi az adott történelmi korszak realitásait, hívta fel a figyelmet a parlament emberjogi bizottságában Benkő Erika. A sepsiszentgyörgyi RMDSZ képviselő kifejtette: minden tisztelet Mihály vajdának, azonban az őt nemzeti hőssé és mártírrá tevő kezdeményezés nacionalista és populista.
Benkő Erika a parlamentben is bemutatta majd szerdai sajtótájékoztatón is ismertette azt a máig fennmaradt dekrétumot, amely által Vitéz Mihály visszaállítja az udvarhelyszéki székelyek jogait. Ez a dokumentum ma Magyarországon található. „A dekrétum a székelység számára felbecsülhetetlen értékkel bír, hiszen történelmünknek egy nagyon fontos mozzanatát rögzíti, nevezetesen közösségünknek századokra visszanyúló szabadságvágyát és önrendelkezési kívánságát”, mutatott rá Benkő Erika.
A sepsiszentgyörgyi RMDSZ politikus hozzátette: „természetes, hogy mi, székelyek nagyra becsüljük Vitéz Mihály fejedelmet, azonban azt gondolom, óvatosan kell bánnunk ebben a kontextusban az olyan modern kifejezésekkel, mint a mártír vagy nemzeti hős. Az adott időszakban ezek a fogalmak nem léteztek, ennélfogva nem is szolgálhattak motivációul a politikai cselekvéshez. Az a tény, hogy Vitéz Mihály szabadságjogokat biztosított a székelyeknek, de nem biztosított hasonló jogokat az Erdélyben élő románságnak, akik abban az időkben nem számítottak politikai nemzetnek Erdélyben, bizonyítéka annak, hogy a fejedelem törekvései Erdéllyel kapcsolatosan sokkal inkább személyes indíttatásból származtak” – fogalmazott Benkő Erika. Rámutatott: helyesebb lenne, ha a jeles történelmi személyiségek nem képeznék nacionalista és populista kezdeményezések tárgyát, egyszerűen azért, mert többet érdemelnek ennél.
Vitéz Mihály és a székelyek kapcsolata
Benkő Erika történelmi ismertetőjében kifejtette: Vitéz Mihály fejedelem nagyon különleges kapcsolatban állt a székelyekkel. Abban az időszakban a székelyek szabadságjogaik megvonása miatt joggal voltak dühösek Báthory András erdélyi fejedelemre, ezért amikor Vitéz Mihály úgy döntött, hogy bevonul Erdélybe, a székelyek nemcsak segítették, hanem kiemelt szerepük volt mellette, például Székely Mózes, Erdély egyik következő fejedelme vezette a székely hadtestet Vitéz Mihály seregében.
Mindezek következményeként 1599. október 28-án Vitéz Mihály, a székelyek hűségének a legmagasabb elismerése jeléül, több dekrétumot bocsátott ki, megújítva ezáltal a székelyek szabadságjogait, amelyeket Báthory korábban eltörölt, így visszaadta nekik azt a széles körű politikai autonómiát, melyet korábban élveztek, nevezetesen az adómentességüket, különleges katonai státuszukat és azon jogukat, hogy örökölhessék a használatukban lévő földeket.
A sepsiszentgyörgyi politikus szerint érdekességnek számít, hogy 1924-ben a román állam meg akarta venni ezt a dokumentumot és Ion C. Brătianu nagy összeget ajánlott érte, azonban Magyarország úgy döntött, hogy megtartja és ez ma Keszthelyen, a Balaton múzeumban található.
