Románia a következő tíz évben ismét elrontani készül az európai uniós pénzek lehívását, ahogyan azt tette az elmúlt évtizedben is, hívta fel a figyelmet Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere sajtótájékoztatón rámutatott: az Európai Bizottság meglepő módon a Világbankot kérte fel, hogy készítsen Románia számára forgatókönyvet az uniós pénzek lehívására.
„Magyarországgal, Csehországgal és Lengyelországgal ellentétben Románia passzív álláspontot képvisel, vagyis azt teszi amit Brüsszelben mondanak neki”, mondta Antal Árpád, aki szerint a Világbank által javasolt forgatókönyv azt eredményezi, hogy a hazai nagyvárosokba pumpálnak pénzeket és a kisvárosokat hagyják „megfulladni”. A sepsiszentgyörgyi polgármester szerint az a gond, hogy a Világbank globalista szemléletet és érdekeket képvisel és olvasztótégelybe terelné a közösségeket mivel a tőke a nagy tömegeket szereti.

Brüsszelben létezik egy dokumentum az európai demográfiai folyamatokról, amely rámutat, hogy Kelet-közép Európában népesség csökkenés következett be, ez fokozottan igaz Románia esetében, mondta Antal Árpád. Rámutatott, hogy a főváros és nagyvárosok közül szigeteket alakítva növekszik a lakosság, miközben a kisvárosok és a vidék elnéptelenedik.
A sepsiszentgyörgyi elöljáró szerint a központosításra törekvő romániai közpolitikák oda vezetnek, hogy hatalmas agglomerációk alakulnak ki és köztük „sivatag”. „Ez nem lehet érdekünk, hiszen a nagyvárosokban ugyan nagyobb jövedelemhez lehet jutni, ám kisvárosok és falvak életminőség szempontjából többet tudnak nyújtani, éppen ezért nem jó modell, hogy a nagyvárosokat telepumpálják pénzzel és a kistelepüléseket hagyják megfulladni”, fejtette ki Antal Árpád.
A Világbank terve a szétfejlődést eredményezi
A sepsiszentgyörgyi elöljáró emlékeztetett, hogy két éve sikerült elérni, hogy a megyeszékhelyeknek járó uniós pénzalapok felét egyforma arányban osztják szét a városok között, függetlenül, hogy azok kicsik vagy nagyok, a másik felét pedig lakosság arányosan kaphatják meg a megyeszékhelyek. A Világbank által Romániának javasolt terv szerint a következő uniós költségvetési ciklusban a megyeszékhelyeknek szánt pénzeket kizárólag lakosság arányosan osztanák szét, ebből természetszerűleg a nagyvárosok nyernének és a kisvárosok veszítenének.
Antal Árpád arra hívja fel a figyelmet, hogy az uniós pénzek három célt kellene szolgáljanak: a fejlődést, a szolidaritás elvét és a kohéziót, vagyis, hogy az ország ne szétfejlődjön hanem összefejlődjön. Amennyiben a megyeszékhelyek kizárólag lakosság arányosan jutnak pénzhez, akkor nem érvényesül sem a szolidaritás elve, nem szolgálja a kisebb városok fejlődését sem a kohéziót. A két pénzosztási módszer közti különbség Sepsiszentgyörgy esetében az, hogy a jelenlegi rendszerben 50 millió euróra tud pályázni, míg a lakosságarányos pénzosztás esetén 15 millió euró állna rendelkezésére.
„Még nem lefutott a meccs. Próbálok a Municípiumok Szövetségében magam mellé állítani elég polgármestert ahhoz, hogy érvényesíteni tudjuk a méltányos pénzelosztás elvét, vagyis azt, hogy a rendelkezésre álló összeg felét egyformán osszák szét a municípiumok között a másik felét pedig lakosság arányosan kapják”, mondta Antal Árpád, aki szerint ennek a módszernek a legnagyobb nyertese Csíkszereda lehet az ország legkisebb megyeszékhelyeként, a határ pedig Nagyvárad amelynek akkora a lakossága, hogy mindegy milyen módszer szerint osztják neki a pénzt. Az annál nagyobb városok a lakosságarányos pénzosztályban érdekeltek, a kisebbek pedig abban, hogy a pénz felét egyformán osszák.
Székelyföld autonómiájával riogat a fejlesztési miniszter
Antal Árpád arra is felhívta a figyelmet, hogy néhány hete a kormány elfogadott egy sürgősségi kormányhatározatot, amelyben decentralizálták a regionális operatív programokat olyan értelemben, hogy az irányító hatóság nem a bukaresti fejlesztési minisztérium hanem a regionális fejlesztési ügynökségek lennének. „Ez a dolog nem tetszik Bukarestnek, hiszen miután a kormány elfogadta a sürgősségi rendeletet, azt nem küldték el kihirdetésre a Hivatalos Közlönynek”, mondta Antal Árpád aki szerint a fejlesztési miniszter egy vaskos, 16 oldalas levelet írt a kormányfőnek amelyben a pályázati pénzek decentralizálása elleni érvként többek között azt írja, hogy fennáll a veszélye, hogy elkezdődik a fejlesztési régiók átszervezése.

A fejlesztési miniszter azt is leírja, hogy fennáll a veszélye, hogy a decentralizálást kihasználva az RMDSZ kérni fogja Székelyföld autonómiáját, aminek eléréséhez nyomást gyakorolhat a kormányra. Antal Árpád szerint mindez azt bizonyítja, hogy a bukaresti minisztériumokat nem a politikum hanem „láthatatlan erők” irányítják. Hozzátette: minderre a politikum rövid távon jó választ adott, ugyanis ugyanazt a tervezetet amit elfogadott de nem hirdetett ki a kormány, benyújtották a parlamentbe úgy, hogy azt minden párt frakcióvezetője aláírta. „Ennél egyértelműbb politikai akaratot nem lehet felmutatni, de kérdés, hogy ezt miként akadályozzák meg a «láthatatlan erők»”.