A kormány idén nem tervez változtatásokat a pénzügyi és adóügyi törvénykezésben mert kiszámíthatóságra törekednek, ennek ellenére történhetnek törvénymódosítások, mivel a parlament előtt több száz ilyen indítvány van, mutatott rá György Attila. A pénzügyminisztérium államtitkára Sepsiszentgyörgyön, a Székelyföldi Könyvelők Találkozóján tartott előadást a 2020-ra várható pénz és adóügyi változásokról.
Bevezetőjében idézte Florin Câțu pénzügyminisztert, aki a napokban bejelentette, hogy idén nem terveznek módosításokat az adótörvénykönyvben. „Ezzel zárhatnám is az előadást, ám a helyzet nem ilyen egyszerű”, mutatott rá György Attila. A pénzügyminisztériumi államtitkár rámutatott: a kiszámíthatóság érdekében a kormány idén nem tervez módosításokat mégis történhetnek változások.
Ennek magyarázata, hogy a parlament előtt jelenleg 174 adó és pénzügyi törvénykezésre vonatkozó módosító tervezet van, amit korábban képviselők és szenátorok kezdeményeztek, a legrégebbi tervezet 2007-ből származik, amiről még nem döntöttek a törvényhozók. Emellett ugyancsak a parlamentnek kellene döntenie további 38 olyan törvénymódosításról, amit korábban a kormány kezdeményezett, illetve módosítások történhetnek, ha a hazai pénzügyi törvénykezést harmonizálni kell egy új európai uniós jogszabállyal.
György Attila szerint a parlamenti elfogadásra váró törvénykezdeményezések legtöbbje olyan, ami túl nagy terhet róna a költségvetésre, vagy ellentmond az uniós szabályoknak, ezért nem valószínű, hogy átmennek a törvényhozáson. Példaként említette a kezdeményezést amely a jelenlegi 19 százalékról 16 százalékra csökkentené az általános áfakulcsot (TVA), ami az államtitkár szerint óriási, havonta 736 millió lejes bevétel kiesést jelentene az államkasszának. Emellett a parlament előtt van több tervezet amely több termékre és szolgáltatásra vezetne be 9 vagy 5 százalékos differenciált áfakulcsot, ám ezek is jelentős, több százmillió lejes bevételkieséssel járnának az állam számára. Emellett jelenleg uniós szinten Romániában van az egyik legalacsonyabb áfakulcs, ez mindössze két országban – Luxemburgban és Máltán – alacsonyabb mint nálunk.
György Attila elmondta, hogy több törvénykezdeményezés vonatkozik még a mikrovállalatokban alkalmazható adókedvezményekre, így azok amelyek az iskoláztatás, szponzorálás költségeit akár évi 7000 euró keretig leírhatóvá tennék az adóalapból. Az államtitkár szerint vannak olyan törvénytervezetek is, amelyek kedvezően érintenék az állam bevételeit, például ilyen a magas nyugdíjak megadózására vonatkozó kezdeményezést.
Hozzátette: sok olyan pénz és adóügyi törvénykezdeményezés van a parlament előtt, amelyek egy-egy ágazat vagy intézmény számára nyújtana adókedvezményeket. Ezek ugyan nem terhelnék le a költségvetést, viszont fennáll az a veszély, hogy ha elfogadja a parlament, azzal „kinyitnák a Pandóra szelencéjét”, mivel erre hivatkozva más ágazatok vagy közösségek is igényelhetnék az adókedvezmény kiterjesztését. Példaként az informatikusok jövedelemadó mentességét említette, amely alapján benyújtottak egy törvénytervezetet, amely a sajtóban dolgozókra is kiterjesztené a jövedelemadó mentességet.
