A következő időszak feladata Székelyföldön a gazdasági és kulturális erőtér kialakítása, az infrastrukturális fejlesztések mellett a közösségépítés, hangzott el szerda este a sepsiszentgyörgyi színházban, a háromszéki RMDSZ 30. születésnapjára szervezett eseményen.
A harmincadik születésnap alkalmat teremtett a számadásra és a jövőtervezésre is, így az RMDSZ háromszéki szervezetét az utóbbi két évtizedben jelentős mértékben alakító Antal Árpád és Tamás Sándor páros egy pódiumbeszélgetésen beszéltek arról, hogy miképpen látják a szervezet jövőjét és miként tervezik a háromszéki és sepsiszentgyörgyi önkormányzati munkát.
A beszélgetést moderáló Kovács Blanka, a sepsiszentgyörgyi Sláger Rádió újságírója emlékeztetett, hogy Tamás Sándor már hivatalosan is megerősítette, hogy az idei választásokon indul egy újabb megyei tanácselnöki mandátumért, míg Antal Árpád még nem jelentette be hivatalosan sepsiszentgyörgyi polgármester jelöltségét. A két politikus a „Sepsi 2030”, illetve a „Háromszék 2030”, tízéves fejlesztési programok bemutatásával értésre adták, hogy a következő években is terveznek a jelenlegi önkormányzati tisztségekkel.
„Egyenrangúságot, társnemzeti státuszt akarunk Romániában”
A pódiumbeszélgetésen felidézték, hogy az Antal Árpád és Tamás Sándor páros harmadik mandátuma, azaz 2008-tól, parlamenti képviselői munkát követően vállaltak szerepet a háromszéki és sepsiszentgyörgyi önkormányzatok élén, illetve vezetik az RMDSZ háromszéki és sepsiszentgyörgyi szervezeteit. „A mi dolgunk: Székelyföld, mint gazdasági és kulturális erőtér kialakítása, az infrastrukturális fejlesztések mellett a közösségépítés”, mondta Tamás Sándor.
„Szervezetlen szervezetben nem mozog a mozgalom” idézte Cs. Gyimesi Éva irodalomtörténész szavait az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének elnöke. A szabadság- és összefogáspárti Tamás Sándor szerint akkor erős egy szervezet, ha minél nagyobb mértékben képviseli az erdélyi rétegzett társadalmat. „Vissza kell térni a jó értelemben vett néppárt szerű, mozgalmi politizálásra, oda kell figyelni a jóindulatú kritikákra”, mondta Tamás Sándor.
A háromszéki elöljáró a politikai célokról elmondta: „egyenrangúságot, társnemzeti státuszt akarunk Romániában, hogy ne alá és fölérendeltségi viszony legyen a többség és kisebbség között, hanem mellérendeltség a politikában, a nyelvhasználati jogokban, nemzeti szimbólumok használatában”. Meglátása szerint ezekben a kérdésben kell áttörést elérni, ehhez pedig mentalitásváltásra van szükség az országban. „Azt szeretnénk, ha egészséges és tisztességes mederbe tudnánk terelni a románok és magyarok viszonyát. A kapcsolat, a kommunikáció minősége mindig a pozícióban lévők felelőssége”, hívta fel a figyelmet Tamás Sándor.
„Az önkormányzati munkát nem lehet befejezni, csak abbahagyni”
„Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet”, ez a Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtől származó gondolat határozza meg Antal Árpád munkáját, aki úgy fogalmazott: munka nélkül nehéz sikereket elérni, viszont az önkormányzati munkát soha nem lehet befejezni csak abbahagyni.
Antal Árpád emlékeztetett, hogy száz éve „a románok országát” akarják megvalósítani, ám 20-25 évente történt valami, ami oxigénhez juttatta az erdélyi magyar közösséget. Ilyen volt az is, hogy 1989-ben egy etnikai alapú, politikai szervezetet az RMDSZ-t hozták létre, nem pedig ideológiai alapon soroltak be a román pártok mögé.
A sepsiszentgyörgyi elöljáró rámutatott: néhány éve elindult egy folyamat, amely a következő évtizedekre ismét oxigénhez juttatja a romániai magyar közösséget: ezt jelenti az összefogás, ami Kelemen Hunor és Orbán Viktor között, az RMDSZ és a Fidesz között megvalósult, és ami elindított egy olyan erdélyi gazdasági és demográfiai támogatást elősegítő folyamatot, ami zavarja a román államot. „Most lehetőségünk van arra, hogy a magyar kormánnyal olyan nemzetpolitikát valósítsunk meg, amely az erdélyi magyarok számára erőforrásokat tud biztosítani az elkövetkezőkben, ahhoz hogy itthon szülőföldünkön megmaradjunk” – emelte ki a polgármester.