Háromszéken több vállalkozás járt pórul, hogy teljesítette a 2250 lejes foglalkoztatási támogatás feltételeit, alkalmazták a munkaerőt, de a Munkaerő Ügynökségtől (AJOFM) mégsem kapják meg a nekik járó állami szubvenciót. Mint arról beszámoltunk azok a cégek igényelhetik az egy évig járó, havi 2250 lejes foglalkoztatási támogatást, amelyek munkanélküli pályakezdőket, tartósan munkanélkülieket, 45 év feletti munkanélkülieket, nyugdíj előtt állókat és fogyatékkal élőket alkalmaznak. Ez a támogatás lendületet adott az alkalmazásoknak, sok cég próbál élni ezzel a lehetőséggel, csakhogy van, aki bár teljesíti a törvényes feltételeket végül mégsem kap pénzt.
Kelemen Tibor, a Kovászna megyei Munkaerő Ügynökség vezetője sajtótájékoztatón elmondta: elfogyott a rendelkezésükre álló költségvetési keret, ezért a kifizetéseknek nem tudnak eleget tenni. Magyarázata szerint nagy a nyomás a vállalkozók részéről, ezért a visszautasítottakat tájékoztatták, hogy várólistára kerültek, és amint a Munkaerő Ügynökségnek lesz pénze, utalják a támogatásokat. Háromszéken jelenleg 700 alkalmazott után folyósítják a havi 2250 lejes foglalkoztatási támogatást és további 300 alkalmazott után járó szubvenciót igénylő cég került várólistára.
A várólista se jelent garanciát
A várólista nem jelenti azt, hogy az érintett vállalkozás valaha is megkapja az állami támogatást, figyelmeztet Kelemen Tibor, aki szerint ha kifutnak az egyéves támogatási periódusból, vagy nyugdíj előtt állókat alkalmaztak és az illető időközben nyugdíjba megy, és közbe a cég nem jut előre a várólistán, akkor hiába a megkötött szerződése, nem kap szubvenciót. Kelemen Tibor az 500-as számú pénzügyi törvényre hivatkozik, amely szerint a különböző juttatásokat csak akkor fizetik ki, ha van rá pénzügyi keret. A háromszéki Munkaerő Ügynökség vezetője azzal védekezik, hogy amikor a kormány a korábbi 900 lejről 2250 lejre emelte a foglalkoztatási támogatás mértékét, azzal párhuzamosan nem rendelt mellé megfelelő költségvetési keretet is, a nagyszámú igénylés miatt pedig elfogyott a fedezetük.
A probléma részleges megoldását jelenti, hogy a Kovászna megyei Munkaerő Ügynökség egy Európai Uniós pályázatból finanszírozza a 25 év alatti fiatalok alkalmazását és az inasképzést. Mivel a pályakezdők alkalmazását uniós pályázati alapból támogatják, az megmaradt pénzt átcsoportosítják, így a várólistáról még 100 személy foglalkoztatására tudnak pénzt folyósítani.
Kelemen Tibor szerint sok vállalkozó nem azért alkalmazott, mert szüksége volt a munkaerőre, hanem azért, hogy lehívja a foglalkoztatási támogatást. Hozzátette: többen nem fogadják el, hogy a Munkaerő Ügynökségnek nincs pénze a támogatás kifizetésére, mások pedig a pénz folyósításáig csak részmunkaidőben foglalkoztatják az alkalmazottat, tehát feltevődik a kérdés, hogy valóban szükség volt-e a munkaerőre vagy csak a támogatásért alkalmaztak.
Ne kifogást, megoldást találjanak!
A kialakult helyzet kapcsán Édler András a Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott: ha egy vállalkozó teljesíti a törvény által előírt feltételeket, akkor jár neki a foglalkoztatási támogatás. Hozzátette: az erről szóló törvényben nem szerepel, hogy a Munkaerő Ügynökség költségvetési keretéhez igazítják a szubvenció kifizetését, tehát az intézménynek költségvetés-kiegészítést kellene igényelnie, hogy folyósítani tudja a kifizetéseket.
Édler András szerint az állami intézmények arra kellene törekedjenek, hogy megoldást találjanak a vállalkozói szféra problémáira, ne pedig akadályokat gördítsenek útjukba, hiszen a cégek adójából tartják fenn ezeket az intézményeket. „A Munkaerő- ügynökség alkalmazottainak sem mondják azt, hogy jár ugyan nekik a fizetés, de nem kapnak, mert nincs rá költségvetés”- érzékeltette a kereskedelmi kamara elnöke. Édler András felidézte, hogy a 2000-es években, amikor saját vállalkozásától ugyancsak pénzhiányra hivatkozva tagadták meg egy állami támogatás kifizetését, akkor pert indított és a bíróság neki adott igazat, így utólag kifizették a támogatás összegét.
