A lakosság fizeti meg a bankokra kivetett kapzsisági adót, véli Bordás Attila. A LAM Mikrohitel Rt. aligazgatója érdeklődésünkre rámutatott: ha a „pénzéhes állam” pluszadót vet ki a pénzintézetekre, azok vagy visszafogják a hitelezést, hogy kevesebb adót fizessenek, vagy a többlet költséget beépítik az áraikba, így végül a lakosság fizeti meg ennek árát, nem bankkamatban, hanem az utalási és számlafenntartási költségekben.
A sepsiszentgyörgyi pénzügyi szakember szerint a gazdasági fejlődés feltétele, hogy „forogjon a pénz” és nem egészséges ezt bankadóval visszafogni. Nem célravezető, hogy a tízmilliárd lejes államin költségvetési lyukat úgy akarják betömni, hogy a bankoknak nyújtják be a számlát.
A közgazdász szerint Romániának jelentős demográfiai problémája van, ezért inkább ösztönözni kellene a nyugdíj megtakarításokat nem pedig fakultatívvá tenni a nyugdíjalap második pillérét. Ez a tízmilliárd eurónyi alap viszont nagy kísértés a kormány számára, hogy bevonja a költségvetésébe, holott ezzel a pénzzel jelenleg politikamentesen gazdálkodnak. Ha a nyugdíjalap második pillére megszűnik, vagy lecsökken, korlátozódik a tőkeáramlás, ennek negatív hatása lesz a gazdaságra is.

Kikelt Mugur Isărescu a kapzsisági adó ellen
A Román Nemzeti Bank (BNR) visszafogottságáról ismert kormányzója hevesen bírálta kedd este a kormány által január elsejétől bevezetett kapzsisági adót, írja a Maszol.ro hírportál. Mugur Isărescu néhány nappal azután foglalt állást a 2018/114-es sürgősségi rendeletbe foglalt adóügyi intézkedésekről, hogy a BNR hatástanulmányában megállapította: a pénzintézetekre kivetett új illeték miatt mindössze négy bank marad nyereséges 2019 végén.
„Meglepett minket ez a bolondság. Azt sem tudjuk, melyik végén fogjuk meg a rendeletet. (…) Az ünnepek előtt próbáltuk megérteni a kapzsisági adót. A szabadnapjainkat egy hatástanulmány elkészítésére használtuk. Ezt a tanulmányt az intézkedések bevezetése előtt kellett volna elkészíteni, de csak most kérték tőlünk” – fejtette ki sajtótájékoztatóján Mugur Isărescu.
A “kapzsisági adót” azoknak a pénzintézeteknek kell fizetniük, amelyek 2 százalékot meghaladó bankközi hitelkamatlábat (ROBOR) alkalmaznak. Az illeték a bank aktíváinak 0,1 százalékától indul és a ROBOR jelenlegi, 3 százalékot meghaladó szintjénél eléri a 0,3 százalékot.
A román jegybank veterán vezetője elmondta: Európa más országaiban is vetettek ki különadót a bankokra, de ezt nem a bankközi hitelkamatlábhoz kötötték. „Ez egy innováció” – jegyezte meg ironikusan. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy más országokban a kormány konzultált a bankszektor képviselőivel a különadó bevezetése előtt. A Dăncilă-kormány azonban ezt nem tette meg. „Pedig ezt írja elő az alkotmány, ezt írják elő a törvények. (…) A kormány ehelyett az ünnepek táján előállt egy ilyen bombával, amit nehéz megérteni. (…) A bankoknak most sem világos, hogy ezt a kapzsisági adót hogyan alkalmazzák majd. Meg kell mondanom, hogy mi sem igazán értjük” – fogalmazott a kormányzó.