Bukarest zsebre teszi az uniós pénzeket, nem pedig fejlesztésre használja azokat. A kormány ugyanis arra utasította a megyei önkormányzatokat, hogy pályázzanak arra az összegre amit az elmúlt 3 évben már fizetésként kiadtak a hivatásos nevelőszülőknek. Most ezeket a már kifizetett béreket az uniós forrásokból akarja lehívni a kormány, így az az államkasszát gazdagítaná.
Ez nem az első eset, hiszen a napokban a Kovászna megyei kórházak arra pályáztak, hogy a minisztérium által korábban finanszírozott beruházások és orvosi műszerek árát visszatérítsék.
Tamás Sándor háromszéki tanácselnök a Sláger Rádió érdeklődésére kifejtette: pénzügyi zsonglőrködés, hogy visszamenőleg három évre lehívják a hivatásos nevelőszülőknek már kifizetett béreket.
Tamás Sándor szerint a kormánynak inkább hozzá kellene tegyen az Európai Uniós pénzekhez, támogatva a fejlesztéseket, ehelyett azonban beveszik az „üresedő” államkasszába az uniós összegek egy részét.
A tanácselnök szerint összetett oka van annak, hogy akadozik az uniós pénzek lehívása. Például az elmúlt években a minimálbér többször változott, és az egy-két évvel ezelőtt beárazott pályázatokat már nem tudják azon az értéken kivitelezni. A bonyolult közbeszerzési eljárás is nehezíti a pályázók és kivitelezők dolgát. Háromszéken volt közbeszerzési eljárása is, amely 700 napig tartott.
Az állam merevsége akadályozza a projekteket, véli Édler András. A Kovászna Megyei kereskedelmi kamara elnöke a Sláger Rádiónak kifejtette: amikor munkaerőhiány van a cégek nem vállalnak veszteséges munkákat, meg kellene fizessék az alkalmazottaikat, ám a pályázat értékéből még a jelenlegi minimálbért sem tudják kigazdálkodni.
Románia a költségvetési ciklus közepén még csak az Európai Uniós pénzek elenyésző részét hívta le, mondta el a Sláger Rádiónak Winkler Gyula. Az Európa parlamenti képviselő szerint a bürokrácia és a bukaresti gyenge közigazgatási kapacitás tönkreteszi az esélyeket, a központosítás hátráltatja a pénzek lehívását.
