Székelyföldön az rontja a krumplitermesztők piacát, hogy azok képezik az árat, akik nem számolják költségeiket, hangzott el a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) sepsiszentgyörgyi vándorgyűlésének mezőgazdasági témájú ülésén. Könczei Csaba, a háromszéki Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője szerint hiába jók a természeti adottságok a gazdáknak gondot okoz, hogy nem tudnak előre tervezni, hiszen egyik évről a másikra akár háromszorosára emelkedhet vagy csökkenhet a pityóka ára. Tavaly például 35 bani volt egy kilogrammnyi krumpli, idén már 1 lejt – 1,20 lejt is megkapják érte.
A gond az árképzés módszerével van, mivel aki kicsiben vagy közepesben termel, az nem számol önköltségi árat, vagyis nem vezeti egy füzetben, hogy mennyit költött az ültetésre, a megművelésére és kiszedésére, így nem is tudja, hogy milyen áron kellene eladnia a pityókát, hogy profitja legyen, mondta Könczei Csaba.
Gondot jelent, hogy Kovászna megyében a krumplitermés 67 százaléka nincs lefödve tárolási kapacitással, vagyis a kis és közepes gazdák rögtön a szedés után, a föld végéről, olcsón el is adják terményüket. Megoldás az lenne, ha összefognának, közösen termesztenének jó minőségű étkezési burgonyát, amit elraktároznának, mosnának, válogatnának és csomagolnának, akkor jövedelmező áron tudnának értékesíteni a nagyáruházaknak, összegzett Könczei Csaba.
Háromszéken tizenötször több krumpli terem mint amit a lakosság elfogyaszt
Romániában többlet termés van burgonyából, de mivel nem elég szervezett az ágazat, nem képes megfelelően értékesíteni, hangzott el a sepsiszentgyörgyi közgazdász vándorgyűlésen. A Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője, Könczei Csaba szerint Kovászna, Hargita és Maros megyékben tavaly 2,6 millió tonna krumpli termett, ugyanakkor az összfogyasztás 1,6 millió tonna volt, tehát a 800. 000 tonna többlet termés nem indokolná, hogy külföldről kellene krumplit importálni, hanem exportálnunk kellene.
Tánczos Barna szenátor, az RMDSZ mezőgazdasági szakpolitikusa szerint gondot jelent, hogy polarizálódott a mezőgazdaság: a termőföldek többségét a gazdák egy százaléka birtokolja, a sok kisgazda pedig kis területeken gazdálkodik. Háromszéken 16.000 gazdaságot tartanak nyilván, ebből 3000 háztáji gazdálkodóknak minősül. Könczei Csaba szerint a kisgazdák csak akkor maradhatnak meg, ha hajlandóak lesznek szövetkezni és közösen lépni piacra.
Tánczos Barna rámutatott: az elmúlt években többnyire külső behatásra létesültek termelői és értékesítői szövetségek, de az üzletszerű gondolkodás hiánya miatt nem működnek, hiszen amikor 1 lej volt a piacon a krumpli, akkor mindenki önállóan próbálta értékesíteni, és amikor 30 banit ért a pityóka kilója, akkor a szövetkezettől várták, hogy jobb áron értékesítse a terményt, mutatott rá a szenátor.
Háromszéken csökkennek a pityókával bevetett területek, de növekszik az átlagtermés
Kovászna megye 83.000 hektár szántóterületéből évente 10.000 – 12.000 hektáron termesztenek pityókát, számolt be Könczei Csaba, aki szerint 2011 óta csökken a krumplival bevetett területek mérete viszont a közepes és nagygazdák technológiai fejlesztéseinek, a szakszerű gazdálkodásnak, az uniós támogatásoknak és pályázatoknak köszönhetően növekszik az átlagtermés.
A háromszéki mezőgazdasági adminisztráció vezetője három kategóriába sorolta be a gazdálkodókat: tíz hektár alatti területen 11.812 magánszemély gazdálkodik, ők átlagban csak 14,8 tonnányi pityókát termesztenek egy hektáron. Tíz év ötven hektár közti területen 1347 magánszemély és 207 vállalkozás gazdálkodik, ők már hektáronként átlag 20,1 tonna krumplit termelnek. Ötven hektár fölött 51 háromszéki magánszemély és 83 cég gazdálkodik és ők hektáronként átlag 32,2 tonna pityókát képesek termelni.
„A pityóka a gazdag ember kultúrája és a szegény ember eledele”, mondta Bartha János háromszéki nagygazda, aki szerint az lenne megoldás, ha a kisgazdák termelői és értékesítői szövetségekbe tömörülnének és ráállnának a jó minőségű étkezési krumpli termesztésre, amit közösen értékesíthetnének a nagyáruházaknak. „Amíg ez nem történik meg, addig évente megismétlődik, hogy szeptemberben, amikor pénzre van szüksége a kisgazdának, potom áron, a föld széléről eladja a pityókáját”, mondta a mezőgazdasági vállalkozó.
