Egyetlen romániai előadóként vett részt Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus a franciaországi Arras városában zajló 33. Genealógiai és Címertani Világkongresszuson, amely ezen a héten az első világháború végének centenáriuma jegyében zajlik, általános témája genealógia és címertan a háború és béke mezsgyéjén. A kétévente szervezett világkongresszuson a résztvevők zöme Nyugat-Európából érkezett, de vannak szakemberek Amerikából és Ausztráliából is.

Szekeres Attila István heraldikus | Fotó: Stoyan Antonov

A Nemzetközi Címertani Akadémia levelező tagja, Szekeres Attila István arról tájékoztatta a Sláger Rádiót, hogy a csütörtöki előadása a konferencia témájához igazodott, azt mutatta be, hogy az önálló Erdélyi Fejedelemségtől a Habsburg Birodalmon és az Osztrák-Magyar Monarchián át Románia mai címeréig Erdély címere milyen úton került Magyarország címeréből Románia címerébe. A sepsiszentgyörgyi heraldikus rámutatott, hogy Romániában idén ünneplik 100 éves évfordulóját, hogy az első világháború után az 1918. december 1-jén Gyulafehérváron tartott román nemzetgyűlés kimondta óhaját: Erdély egyesüljön Romániával.

Miután az egyesülés megvalósult és a trianoni békeszerződéssel jogerőre emelkedett, bővítették az Románia címerét, abba belekerült Erdély címere, amely azelőtt a Magyar Királyság középcímerében foglalt helyet, mutatott rá Szekeres Attila István, aki kitért az Erdély címerét alkotó elemek jelentésére is. Az 1659-ben Szászsebesen tartott erdélyi országgyűlés törvénybe foglalta, hogy a vármegyéket a fél sas, a székelyeket a nap és hold párosa, a szászokat hét bástya jelképezze.

Erdély címere a Magyar Királyság középcímerében a negyedik mezőt foglalta el. Az Osztrák-Magyar Monarchia 1915-ös címerrendezésekor a közös címereket Hugo Gerard Ströhl osztrák címerművész készítette, a Magyar Királyságét az önállóság jegyében magyar heraldikus, Keöpeczi Sebestyén József. Ugyanő tervezte meg a Román Királyság 1921-es, Trianon utáni címerét, melyben Erdély jelképe szintén a negyedik mezőbe került.

Szekeres Attila István heraldikus | Fotó: Stoyan Antonov
hirdetés

A sepsiszentgyörgyi heraldikus előadásában rámutatott, hogy az 1989. decemberi romániai forradalmat követően, 1992-ben a parlament új címert fogadott el. Ez valójában az 1921-es kiscímernek a királyság jelképei nélküli változata. 2016-ban kis módosítást eszközöltek a címeren. A román sas fejére helyezték a királyi acélkoronát. Erdély címere ugyanott, a negyedik mezőben maradt.

Szekeres Attila István elmondta, hogy múlt hónapban a lengyel Címer- és Zászlótudományi Intézet által megszervezett IV. Európai Címer- és Zászlótudományi Konferencián is szerepelt, ahol a székelyföldi közigazgatási címerek módosítása Erdélynek Romániával való egyesülését követően témában tartott előadást. 2016-ban pedig a skóciai Glasgow városában tartott előző címertani világkongresszuson a székelyek címeréről értekezett, tavaly a Londonban szervezett 27. Zászlótudományi Világkongresszuson a székelyek zászlairól tartott előadást.

A háromszéki heraldikus részvételét a Franciaországban zajló címertani világkongresszuson a Magyar Tudományos Akadémia Domus Hungarica Scientiarium et Artium programja, valamint az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület által nyert pályázattal Sepsiszentgyörgy Önkormányzata támogatta.