A képviselőház emberi jogi és kisebbségvédelmi bizottsága is leszavazta Székelyföld autonómiatervezetét. Ennek ellenére a törvénytervezetet benyújtó Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő érzékelt arra vonatkozó biztató jeleket, hogy autonómia témában érdemes párbeszédet folytatni.
Példaként említette, hogy a bár a képviselőházi testület az autonómia statútum ellen szavazott, de volt két szociáldemokrata honatya és egy kisebbségi képviselő aki tartózkodott, ami a háromszéki MPP-s politikus szerint biztató jel a jövőre nézve. Kulcsár Terza József emlékeztetett, hogy egy héttel korábban a képviselőház közigazgatási bizottsága is elutasította a tervezetet, viszont mindkét bizottságban civilizált volt a párbeszéd, nem voltak szélsőséges megnyilvánulások vagy zsigeri elutasítás.
Kulcsár Terza József felszólalásában kifejtette: a statútum Székelyföld számára területi, és nem etnikai autonómiát javasol. Felhívta a figyelmet arra is, hogy míg a parlament a román-moldovai újraegyesítésről fogadott el nyilatkozatot, amely országhatárok módosításával járna, a székelyföldi törekvésben szó sincs határmódosításról.
Az ülésen felszólalt Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, valamint bizottság RMDSZ-es tagja, Benkő Erika is, aki elmondta, a 21. században Székelyföld javasolt autonómiája három egyszerű és könnyen érthető dolgot jelent: valós decentralizációt, széleskörű pénzügyi autonómiát és a magyar nyelnek a román mellett hivatalos regionális nyelvként való elfogadását Székelyföldön.
“Még ha Székelyföld autonómia statútuma elbukik a parlament plénumában, mindenképpen eljön majd az idő, amikor érdemben kell foglalkozni a székelyek autonómiaigényével” – fogalmazott közleményében a háromszéki politikus. Az autonómistatútum vitája egyébként szerepel a képviselőház szerdai plenáris ülésének a napirendjén.
