Fékezi, sok esetben gyakorlatilag ellehetetleníti a kormány a megyei és helyi önkormányzatok működését és a fejlesztési elképzeléseinek megvalósítását, ez nemcsak Kovászna megyére vonatkozik, hanem az egész országra – hívta fel a figyelmet Tamás Sándor. A Kovászna megyei tanácselnök a tegnapi ülésen megjegyezte, hogy „azt tudják, hogyan kezdik az évet költségvetés tekintetében, de azt még nem, hogy mi várható 2018 végére. Ilyen bizonytalan politikai helyzetben és változó törvénykezési háttérrel nem lehet hosszú távra tervezni”.
A bukaresti kormány miatt idén a tavalyihoz képest feleakkora összeg áll Kovászna Megye Tanácsa rendelkezésére, ebben az évben 5.7 millió lejt fordíthat a községek és a városok költségvetés-kiegyenlítésére. “Azt az elvárást fogalmazták meg a háromszéki települések fele, hogy konkrét, az idén megvalósításra kerülő fejlesztési elképzelésekre igényeljenek pénzt”, mondta Tamás Sándor, aki szerint a beérkezett települési igények elsősorban az életkörülményeket és a gazdasági fejlődést elősegítő fejlesztési tervekre vonatkoztak, valamint az európai uniós pályázatok részfinanszírozását.

A rendelkezésre álló összeg szétosztásakor az első szempont a szolidaritás volt, úgy jártak el, hogy minden közigazgatási egység minimum 50 ezer lejt kapjon. Következő szempont a helyi fejlesztési elképzeléseket vette figyelembe, így víz- és csatornarendszer kiépítésére (Előpatak, Bereck, Bodzaforduló, Dálnok, Torja, Uzon, Zágon, Zágonbárkány), helyi utak karbantartására (Nagybacon, Dobolló, Esztelnek, Kézdiszentlélek, Zabola), helyi tűzoltó egység felszerelésére (Dobolló), iskola- és óvoda építésére (Bölön, Kommandó, Maksa, Ozsdola, Sepsikőröspatak, Szitabodza), kultúrotthon építésére (Nagyajta, Gelence, Maksa, Nagypatak) kaptak 100 ezer lejig támogatást.
A négyezer lakoson felüli községek 120 ezer lejt kaptak abból a megfontolásból, hogy a hozzájuk tartozó településeken sokkal komplexebbek a megoldandó problémák, mint egy kisebb községben. Kiemelt költségvetési összeget, 300 ezer lejt egyedül Barátos község kapott, ahol egyszerre zajlik a víz- és csatornarendszer kiépítése, és ezen összeg nélkül a határidős kifizetések ellehetetlenítenék a munkálatokat” – magyarázta Tamás Sándor.