Kovászna városban keresnek megoldásokat a hazai megyék hulladékgazdálkodási problémáira. Tegnap kezdődött és péntekig tart az országos konferencia, amely egy helyre gyűjtötte a hulladékbegyűjtéssel, hulladékkezeléssel és újrahasznosítással foglalkozó szervezeteket, megyei és országos intézményeket.
A szakmai beszélgetéseket és háromszéki terepszemlét is magába foglaló eseményen résztvevők a Sláger Rádió érdeklődésére megállapították, hogy miközben Románia ellen az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított mert kicsi az újrahasznosítás aránya és nagy a lerakóba kerülő hulladék mennyiség, addig Kovászna megyében a célkitűzések nagy részét sikerült teljesíteni.
Feldolgozót építenek a lebomló hulladéknak
Ambrus József a Kovászna megyei Hulladékgazdálkodási Egyesület (AdiSIMD) ügyvezető igazgatója a Sláger Rádió érdeklődésére elmondta: abban látja a Kovászna városi konferencia hasznát, hogy a különböző megyék hulladékgazdálkodási egyesületei megosztják tapasztalataikat. „Évekkel ezelőtt mi is tanultunk más megyéktől, most már mi is meg tudjuk osztani tapasztalatainkat”, mondta Ambrus József, aki elégedetten állapította meg, hogy Háromszék az országos élbolyban van a szelektív hulladék gyűjtés és újrahasznosítás tekintetében, ugyanakkor szükség van még egy nagyobb beruházásra – egy biológiailag lebomló hulladék feldolgozó központ létrehozására – ahhoz, hogy az unió által előírt célokat teljesíteni tudják.
A szakember magyarázata szerint jelenleg a Lécfalvi hulladéklerakóba kerülő szemét 50-60 százaléka biológiailag lebomló hulladék, amit külön kellene válogatni onnan és komposztot készíteni belőle. Gondot jelent ugyanakkor, hogy jelenleg nincs finanszírozási forrás, amiből a szükséges beruházást meg lehetne valósítani ezért a Kovászna megyei tanácsnak kell megfontolnia, hogy önerőből megépíti-e a létesítményt, magyarázta Ambrus József. Hozzátette: számos technológia létezik arra, hogy a lerakóba küldött szemétből „eltérítsék” a lebomló hulladékot ám olyan megoldást keresnek, ami nem vezet nagy áremelkedéshez és a lakosság is be tudja fogadni. Az elképzelések között van, hogy a lakóknak komposztáló edényeket adnak, amikbe külön lehet válogatni a lebomló szemetet.
Ambrus József kiemelte, hogy az eddig elért eredmények nagymértékben annak is köszönhetőek, hogy a háromszékiek befogadóak voltak és alkalmazzák azokat a hulladékgyűjtési és válogatási módszereket, amiket rendelkezésükre bocsátanak. „Jelenleg az okoz gondot, hogy a háromszéki településeken külön válogatják a papírt és pillepalackot is ám a városokban még nehezen szokták meg, hogy a biológiailag lebomló hulladékot ne műanyag zacskóban dobják az ennek megfelelő lerakóba mert úgy nem eredményes”, magyarázta az AdiSIMD ügyvezetője.
Ambrus József felidézte, hogy Háromszék a hazai megyék sorában elsők között számolta fel a régi szeméttelepeit és hozta létre az egész megyét kiszolgáló, korszerű lécfalvi hulladéklerakót. Emellett úgy szervezték meg a hulladékbegyűjtést, hogy a megye teljesíteni tudja a szelektív válogatásra vonatkozó előírásokat. A háromszéki szakember lapunk érdeklődésére kifejtette: az ország ellen indított kötelezettségszegési eljárás (infrigement) kapcsán nem tartja korrektnek, hogy a jól teljesítő és eredményes megyéket egy kalap alá veszik azokkal a megyékkel, ahol még a régi szeméttelepeket sem sikerült bezárni.
Mindannyian fizetünk azok miatt, ahol nem megoldott a szemétügy
Gabriel Moiceanu a hulladékkezelő egyesületek országos szervezetének (FADI) elnöke a Sláger Rádió érdeklődésére megerősítette, hogy Kovászna megye élen van a szelektív hulladék válogatás tekintetében és az ország egyetlen megyéje, ahol a lebomló hulladékot begyűjtik, komposztálják és a komposztot értékesítik. Gabriel Moiceanu szerint Tulcea megyében gyűjtik az egy főre eső legnagyobb szelektív hulladék mennyiséget, míg abszolút értékben Arges megyében gyűl a legtöbb szelektíven válogatott hulladék. Kovászna megyében kevés a lakos így az elsőkhöz képest alacsonyabb a szelektív hulladék mennyiség ám nagy a szelektíven gyűjtött hulladék aránya, magyarázta a szakmai szervezet elnöke.
Gabriel Moiceanu szerint a Kovászna városi konferencia célja, hogy egy helyre gyűjtsék össze az ágazat összes szereplőjét, áttekintsék a jó példákat, amiket máshol is lehet alkalmazni. Emellett áttekintik és javaslatokat fogalmaznak meg az ágazatot szabályzó törvénykezések javítására és finanszírozási forrásokat keresnek a szükséges beruházásokra. A FADI elnöke szerint az országos helyreállítási terv (PNRR) hulladékgazdálkodási fejezetét jelenlegi formájában nemigen lehet teljesíteni mivel a vállalások nem felelnek meg a valóságnak, ezért javaslatokat fogalmaznak meg, miként kellene finomhangolni azt.
Gabriel Moiceanu arra mutatott rá, hogy a Románia ellen indított kötelezettségszegési eljárás költségeit mi mindannyian fogjuk kifizetni. Sérelmezi, hogy vannak megyék, amelyek még nem zárták be a régi szeméttelepeiket és nekik az ezzel járó beruházást az Országos Környezetvédelmi Alap (AFM) finanszírozza, azon megyék lakóinak pénzéből is, ahol az elmúlt években megoldották ezt a problémát.
Klaszterbe tömörülnek a hulladékgazdálkodással foglalkozók
A Kovászna városi konferencián bemutatták a 3R Green Cluster nevű szervezetet, amely egy ernyő alá szervezi a hulladékgazdálkodással foglalkozó szervezeteket, intézményeket és kutatókat. Mădălina Smochină az ágazati klaszter elnöke érdeklődésünkre elmondta: a szervezet létrehozását két éves előkészítő munka előzte meg, míg minden érintett megismerkedett egymással és a célokkal, mert meggyőződésük, hogy az együttműködésnek bizalmi alapon kell működnie. A klaszter célja olyan innovációk meghonosítása, amely előbbre tudja vinni a hazai hulladékgazdálkodást.
