Sepsiszentgyörgyön kreatív eszközökkel és óriásplakátokkal próbálják lebontani a romákkal szembeni előítéleteket és sztereotípiákat. A Sepsi Helyi Akciócsoport (GAL) elindította a “pRObleMA?” című projektet, amely egy vizuális alkotói pályázatot, illetve és egy történetmesélő- és ritmus-műhelyt foglal magába, amiről dokumentumfilm is készül.
Knop Ildikó projektvezető szerint céljuk, hogy a sepsiszentgyörgyi lakosság körében enyhítsék vagy csökkentsék a cigányokkal szembeni félelmet, idegenkedést, elutasítást vagy helyenként éppen a gyűlöletet. A projekt 4 olyan tevékenységből áll össze, amelyek a kirekesztettség érzetével foglalkoznak, más-más szemszögből:
Óriásplakátokon a romákkal szembeni előítéletekről
A Sepsiszentgyörgy három hátrányos helyzetű övezete – Őrkő és Csíki negyed, illetve Szépmező – felzárkóztatása érdekében létrejött Sepsi GAL akciócsoport 6×3 méteres, óriásplakát pályázatot hirdetett, amelyre vizuális terveket várnak, amelyek rávilágítanak a romákkal kapcsolatos leggyakoribb sztereotípiákra és érzékenyítő üzeneteket tartalmaznak. A pályázati kiírás a www.galsepsi.ro weboldalon érhető el és a pályamunkákat május 31-ig várják. A három legjobb alkotás 5000, 3500 és 2500 lejes díjazásban részesül, és Sepsiszentgyörgy közelében elhelyezett óriásplakátokon kerülnek közszemlére. A többi pályamunkát közönségszavazásra bocsátják és a közösségi oldalon legtöbb like-ot gyűjtő alkotást matrica formájában osztják szét Sepsiszentgyörgy területén.
Két kreatív műhelyt is szerveznek roma gyerekeknek és fiataloknak
Knop Ildikó elmondta, hogy a projekt keretében két kreatív műhelyfoglalkozásra is sor kerül, amelyek fő célcsoportja az a 33 őrkői család és gyerekeik, akiket az elmúlt időszakban kiköltöztettek otthonaikból és szükséglakásokban helyeztek el, amíg az önkormányzat lebontja addigi házaikat és helyükbe megépíti azt az 50 új szociális lakást, amelyek otthonosabb körülményeket biztosítanak.
A Sepsi GAL akciócsoport az eddigi otthonaikból kiköltöztetett családok gyerekeinek szervez műhelyfogalkozást, amelynek keretében részt vesznek egy felkészítőn, ahol megtanulják a fotózás alapvető tudnivalót és ezzel együtt kapnak egy egyhasználatos fényképezőgépet is, amellyel a saját környezetükről kell képeket készíteniük. A fotókból kollázsokat készítenek, és végül egy legó műhely során építik meg a saját maguk számára ideálisan befogadó lakókörnyezetet. Ezekből a munkákból kiállítás készül.
A másik tevékenység a történetmesélő és filmkészítő műhely, cigány, magyar és román kamaszok számára. A történetmesélő műhely keretében az otthonaikból kiköltöztetett 33 őrkői család fiataljai, de más nemzetiségű fiatalok otthon érzethez kapcsolódó élményeit, a kirekesztettség érzetét dolgozza fel történetmesélés által, számolt be Fekete Zsolt.
A roma származású sepsiszentgyörgyi színművész több éve foglalkozik az őrkői cigány közösséggel. Elmondta, hogy a történetmesélő műhelymunka mellett szerveznek egy ritmus műhelymunkát is, amelynek keretében a zene által segítenek megerősíteni a bizalmat a roma és többségi közösségek fiataljai között. A részt vevő fiatalok a saját élményeiket dolgozzák fel, amelyből forgatókönyv születik, amiből a roma filmes Bogdán Árpád, Horváth Kristóf és Bordás Róbert készítenek dokumentumfilmet. A műhelymunka részeként a fiatalok és a nagyközönség is megtekintheti Bogdán Árpád – Gettó Balboa című, többszörösen díjazott filmjét is.
Cikksorozat a cigányok elleni 5 leggyakoribb előítélet és sztereotípia lebontása érdekében
A romákkal szembeni elutasítás érzése a félelemből, a megfelelő információk hiányából fakad, ezért a Sepsi GAL akciócsoport projektje a tabutémák nyílt kibeszélését is segíti, mondta Veres Nagy Tímea projektmenedzser, aki szerint közzétesznek egy cikksorozatot, amely a romákkal szembeni öt legnépszerűbb sztereotípiára és előítéletre hívja fel a figyelmet.
Veres Nagy Timea szerint a leggyakoribb sztereotípiák, hogy „a romák nem szeretnek dolgozni”, hogy „jó nekik a nyomorban élni, mert igénytelenek”, hogy „csak a pénzért szülnek gyermeket” és „azért nem járnak iskolába, mert hiányzik belőlük a kitartás” vagy „jól élnek a segélyekből”. A cikksorozat célja, hogy egy tágabb történelmi-kulturális kontextusba helyezze a roma létet és magyarázatot adjon egyes viselkedésformákra. Az a cél, hogy a többségi társadalom tagjai megismerjék a romák életkörülményeit és empátiát és a szolidaritást ébresszenek az olvasóban, azok elgondolkodjanak és csökkenjen a félelem és elutasítás a romákkal szemben. A projekt a Nemzeti Kulturális Alapkezelő (AFCN) finanszírozásával valósul meg.
