Sepsiszentgyörgyön benépesült a piros-fehér-zöld színű szívekkel és kokárdákkal díszített főtér. Fiatalok és idősek, családok és baráti társaságok magyar és székely zászlókat lengetve gyűltek össze, hogy megéljék a közösségi érzést és tisztelegjenek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt.
Délelőtt a város vezetői és iskolák tanulói megkoszorúzták a sepsiszentgyörgyi emlékhelyeket, majd délután a város két széléről, a Szemerja és Állomás negyedekből indult a lovas, zászlós felvonulás, amelyhez csatlakoztak a városlakók, így sokan érkeztek meg a főtérre. Hagyomány szerint a város vezetői, intézmények, politikai és civil szervezetek képviselői megkoszorúzták az Erzsébet parkban lévő 1848–49-es honvédemlékművet.
Szétestek azok az államok, ahol nem tisztelték egymást az emberek!
A Kárpát-medencében egy a nyelvünk, egy a kultúránk, ezer év köt össze bennünket 15 millió szállal, mondta ünnepi beszédében Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere rámutatott: olyan ez a vidék, mint egy emberi test, és egy-egy régió, mint a Felvidék, a Vajdaság vagy Erdély a keze, a lába ennek a testnek. Ennek a csodálatos, ezeréves testnek ma a szíve Kárpátalja – mindannyian érezzük a fájdalmat, beleborzongunk minden ágyúlövésbe, minden tank átgyalogol rajtunk is… A kárpátaljai magyar testvéreink ma vérüket adják azért az országért, amely nem tiszteli őket.
Antal Árpád emlékeztetett: a világégés utáni békével új államok jöttek létre: Csehszlovákia, Jugoszlávia, a Szovjetunió, Románia… De majdnem az összes szétesett, mert nem tisztelték egymást az ott élő emberek. “Tudom, hogy erős mondat, bajom is lehet belőle, de akkor is ki kell mondani: az, hogy Románia még egyben van, a mi érdemünk is, mert nem akartunk konfliktust, nem akartunk véráldozatot, nem akartunk árva gyerekeket, magukra maradott anyákat”, mondta az elöljáró.
Tiszteletet várunk el ettől az országtól!
Antal Árpád szerint a jogérvényesítésnek több eszköze lehet: van, ahol háborúval és konfliktusokkal próbálják megoldani a kisebbségi kérdést, van ahol a párbeszédet választják. Ahogyan mi is. És ezt is vártuk, várjuk cserébe, egy évszázadon át: tiszteletet és a minket megillető jogokat. Mit kaptunk mégis? Dan Tanasăt. “Lássunk tisztán: ő nemcsak egy rosszindulatú, frusztrált bajkeverő, nemcsak egy megélhetési provokátor, hanem egy láthatatlan rendszer látható arca. Minden mögött, amit ő tesz, ott van mecénásként a román állam egyik része. Nekünk nem velük kell viaskodnunk, hanem partnereket kell találnunk, hogy legyőzzük őket. Mi nem a rombolásban, hanem az építkezésben, egymás tiszteletében, a békés együttélésben vagyunk érdekeltek”, szögezte le a polgármester.
“Világosan ki kell mondanunk, hogy nem engedünk a 48-ból, világosan ki kell mondanunk, hogy tiszteletet várunk el ettől az országtól! Mert a magyar nyelv használatáért büntetni, az nem a sokszínűség értékelése, az nem egymás tisztelete, az nem Európa, az nem az a jövő, ahol nem beszélhetsz anyanyelveden, az nem haza“, állapította meg Antal Árpád.
Ha lemondunk egy magyar feliratról, ne lepődjünk meg, hogy csak románul tanulhatnak gyerekeink
“Annyi mindennel lehetne ebben az országban foglalkozni, hogy Románia ne az emberkereskedelemben, a kiskorú édesanyák számában vagy a csecsemőhalandóság riasztó mértékében tűnjön ki. De nekik az a legfontosabb, hogy hol szerepel a magyar felirat a színház épületén. Tudom, hogy sokan unják már a zászlócirkuszt és a feliratok körüli herce-hurcát. Én is unom. De egy valami biztos: ha ma lemondunk egy zászlóról és holnap egy magyar feliratról, akkor ne lepődjünk meg, ha holnapután csak románul tanulhatnak a gyerekeink az iskolában”, hívta fel a figyelmet Antal Árpád.
Ha nem tetszett a két felirat egymás mellett, akkor csak magyarul lesz kiírva
Sepsiszentgyörgy polgármestere kifejtette: “lehet, hogy most egyet léptünk hátra, de ígérem, hogy holnap kettőt fogunk lépni előre! Visszaállítjuk a mai színház eredeti homlokzatát. Ahogy a Mikó feliratot is visszahelyeztük, úgy fogjuk visszahelyezni az eredeti Városháza feliratot is a színházépület homlokzatára. Ha nem tetszett a két felirat egymás mellett, akkor csak magyarul lesz kiírva. Mert ez a Főtér nem egy akármilyen város főtere, hanem a székely-magyar nemzet Főtere!”
“Ha hűek akarunk maradni eszméinkhez és szolidárisak kárpátaljai testvéreinkkel, ha valamit tanultunk a ’48-as forradalmároktól, az, hogy nekünk most nem meghátrálni kell, nem visszavonulót fújni, hanem erősnek lenni: ütésre keményedni. Mi nem adjuk fel soha! Erdély, Székelyföld, Szentgyörgy az otthonunk: anyanyelvünk magyar, hitünk az Istené, a szívünk pedig a szabadságé. Megvédjük, mert szeretjük szülőföldünket. Nem kicsit. Nagyon!“, zárta ünnepi beszédét Antal Árpád.
Varga Judit: Európai Unió jövője attól függ, képes lesz-e hidat építeni az eltérően gondolkodók között
Varga Judit, Magyarország igazságügy minisztere hozta el az anyaország üzenetét Sepsiszentgyörgyre. Ünnepi beszédében kifejtette: ma nem csupán emlékezünk, hanem feltöltődünk nemzeti büszkeséggel és megerősítjük nemzetünk ellenálló képességét. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után sok víz lefolyt a Dunán és az Olton, azóta sok minden megváltozott vagy átalakulóban van, mondta Varga Judit, aki szerint feltűntek olyan jelenségek, amiknek kötelességünk megálljt parancsolni.
„Európa ma a vélemény hegemóniáját építi. Európa ma nem a sokféleségben, hanem az igazodásban és az öncenzúrában egyesül. Az egység a sokféleségben jelszó már nem érvényesül”, állapította meg Varga Judit, aki szerint mi magyarok a szabadság és pluralizmus pártján állunk. Elfogadjuk a világnézetek, érdekek és álláspontok sokféleségét és magától értetődőnek tartjuk, hogy elmondhassuk és képviseljük a sajátunkat. Európai Unió jövője attól függ, képes lesz-e hidat építeni azok között akik eltérően gondolkodnak Európáról és a világról.”
Varga Judit: a magyar emberek érdekeit helyezzük előtérbe határon innen és túl
Magyarország igazságügy minisztere rámutatott: az elmúlt évek válságai, a világjárvány, a migráció és háború, felfedték az Európai Unió gyengeségeit, megmutatták, hogy vészhelyzetben cselekvőképes nemzetekre van szükség és olyan unióra amely támogatást nyújt számukra és hagyja, hogy kiteljesedjenek.
„Nemet mondunk az Európai birodalomra és olyan unióban hiszünk, amely egyenrangú nemzetek önkéntes együttműködésén alapul, amely tiszteletbe tartja a tagok méltóságát és erejét a szabad nemzetek, szabad versenyéből meríti”, mondta sepsiszentgyörgyi, ünnepi beszédében Varga Judit, aki szerint a ‘48-as hősök által kivívott és általunk őrzött szabadság erőt ad ahhoz, hogy mindenkor a magyar emberek érdekeit helyezzük előtérbe, határon innen és túl. Legyen béke, szabadság és egyetértés”, zárta beszédét Varga Judit.
Az ünneplő közösséget Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus–Lutheránus Egyház püspöke áldotta meg. A főtéri színpadon a Mikes Kelemen Líceum, a Plugor Sándor Művészeti Líceum, a Református Kollégium, a Székely Mikó Kollégium diákjai, valamint a rétyi Kováts András Ifjúsági fúvószenekar, az Egyesített Kórus és a Kincskeresők Néptáncegyüttes adtak ünnepi műsort. Sepsiszentgyörgyön a március 15-i ünnepség a magyar és székely himnuszok eléneklésével ért véget.
Március 15-én, este 7 órától a sepsiszentgyörgyi Classical Singers Symphonic lép fel a Tamási Áron Színház nagytermében, majd március 16-ánm csütörtök este ugyancsak a színházban, a frissen megalakult Székelyföldi Nagyprodukció Társulat „Rabok legyünk, vagy szabadok” című koncertjét hallgathatja a közönség.
