Kooperatív tanítási és tanulási módszerekkel ismerkednek a Kovászna megyei „Csutak Vilmos” Pedagógusok Háza munkatársai. Márciusban az intézmény négy képzője már részt vett az Izlandon, az InterCultural Iceland által szervezett képzéseken, jelenleg másik négy munkatársuk tanulja az interaktív tanítási módszereket, az újszerű értékelési elveket, tájékoztatott Szőcs-Torma Katalin projektvezető.

Ezek alapján a pedagógus ház továbbképző programokkal bővíti ajánlatát. A gyerekek ma már az új módszerekre nyitottak, a korábbi „anyagleadós”, hagyományos, frontális oktatással a pedagógus már nem tudja „eladni” a tantárgyát, részletezte Szőcs-Torma Katalin. Hozzátette, ezekkel a módszerekkel a tanár érdekessé tudja tenni az óráját, szükség van előtte munkabefektetésre, ám ha egy témát egyszer jól előkészít, utána már csak elő kell vennie, és megtapasztalhatja, hogy minden diák örömmel vesz részt a tevékenységben, nemcsak akik jók benne, vagy szeretik az adott tantárgyat.

Minden osztályközösségben különböző gyerekek vannak, még akkor is, ha a felkészültségi szintjük viszonylag azonos szintű, mert más a személyiségük, a hátterük, van aki befele forduló, mások vezető szerepre törekednek. A nyelvoktatásban kétszeresen fontos, hogy minden gyerek szót kapjon órán, de ennek minden tantárgy esetében van jelentősége, részletezte az angoltanár végzettségű Szőcs-Torma Katalin.

Hozzátette, a kooperatív módszerek lényege éppen az, hogy a pedagógus minden gyereket egyforma mértékben bevonjon a tevékenységbe, minden diák egyformán fontosnak érezze magát az órán. Példaként említette a „puzzle-módszert”, amely során több csoport kap különböző feladatokat, majd a végén összerakják a nagy egészet, vagy a csoportokon belül a diákok kapnak más-más feladatot, amit a végén összeraknak. Ezeket a feladatokat interdiszciplinárisan is meg lehet közelíteni, például ha a téma Magyarország a földrajz, történelem, irodalom szakos tanárok, vagy a biológus is szerepet vállalhat a feldolgozásában.

Az alapkoncepció, hogy a gyerekek csoportokban, vagy párban dolgozzanak, ami a nyelvoktatásban már természetes, de a többi tantárgyban nem evidencia. Az alapfeladatok mellett a diákok más szerepeket is el kell lássanak, a szervező, az anyagszükséglet- biztosító, az időmenedzseri vagy a szóvivő feladatköröket is el kell lássák. A lényeg, hogy senki nem bújhat ki a felelősség, a feladat alól.

Ezzel a módszerrel olyan képességeket fejlesztenek, melyeket később is hasznosítani tudnak: hogyan találjanak meg információkat, azokból hogy szűrjék ki a lényeget, miként válaszoljanak kérdésekre, és hogyan dolgozzanak csapatban. Ezen felül a módszer fontos hozadéka, hogy ha a diákok önállóan, együttműködve keresték ki az információkat, azokból megalkottak egy portfóliót, egy plakátot, azt már elsajátították, nem passzív, hanem élő tudásként épül be az ismereteikbe, szögezte le Szőcs-Torma Katalin.

A Pedagógusok Háza még 2019-ben pályázott az Európai Gazdasági Térség és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok által finanszírozott program keretén belül, ám a képzésre a pandémia miatt most kerülhetett sor.