Egy felfele ívelő trendet tört meg tavaly a koronavírus járvány a székelyföldi turizmusban. A pandémia, a bezárások és a működési feltételek szigorítása miatt nagyot zuhant a térségbe érkező turisták és a vendégéjszakák száma. A három székelyföldi megye közül Kovászna megye turizmusát érintette legkevésbé hátrányosan a járványhelyzet, aminek strukturális okai vannak.
Egyrészt Kovászna és Maros megyék korábban is inkább a belföldi turizmusra támaszkodtak szemben Hargita megyével, ahol főként a magyarországi turisták fogadására vannak berendezkedve, másrészt Háromszéken és Maros megyében több a szálloda mint a panzió, míg Hargita megyében a faluturisztikai és agroturisztikai panziók vannak többségben, magyarázták turisztikai szakértők.
Székelyföld turizmusa számokban
László Endre a Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) klaszter elnöke csütörtökön ismertette Kovászna, Hargita és Maros megyék turizmusának teljesítményét a hivatalos statisztikák alapján. Ugyanakkor leszögezte, hogy a valóságban több vendég látogatott Székelyföldre mint ami a statisztikákban szerepel, mivel az 5 szoba alatti szálláshelyek nem kötelesek jelenteni a vendégei és az azok által eltöltött éjszakák számát a statisztikai hivatalnak, ezért a hivatalos adatok inkább a trendet mutatják mint a teljes valóságot.
László Endre elmondta: Romániában tavaly 6,3 millió turistát regisztráltak, ami 52,25 százalékkal kevesebb mint egy évvel korábban volt. A három székelyföldi megyébe tavaly 421.326 turista érkezett hivatalosan, ami 56,30 százalékkal kevesebb mint amint 2019-ben jegyeztek. Arányosan szétosztva az látszik a statisztikákban, hogy a három székely megye közül Kovászna megye turizmusa csökkent legkevésbé, az országos átlagnál is alacsonyabb, 42,39 százalékos volt a háromszéki turizmus visszaesése, magyarázta a klaszter elnöke.
Kovászna megyébe tavaly 78.654 vendéget regisztráltak, szemben a 2019-es esztendővel, amikor 136.530 turista szállt meg a háromszéki szálláshelyeken. Hargita megyében tavalyelőtt még 231.412 vendéget rögzítettek a statisztikákban, számuk tavaly 99.384-ra csökkent, ami -57,05 százalékos visszaesést jelent. Maros megyébe 2019-ben még 596.166 turista érkezett a statisztikai adatok szerint, ám számuk tavalya 243.288-ra esett vissza, ami 59,19 százalékos csökkenést jelent, ismertette László Endre.
Vendégéjszakák tekintetében is hasonlóak az arányok
Tavaly országos szinten valamivel több mint 14 millió vendégéjszakát töltöttek el a turisták ami 51,64 százalékkal kevesebb mint egy évvel korábban. Ezen belül Székelyföldön – a három székely megyében – közel 1 millió vendégéjszakát jegyeztek a statisztikákban, ami 56,44 százalékos csökkenést jelent 2019-hez képest, mondta László Endre.
Hozzátette: vendégéjszakák tekintetében is Kovászna megyében a legkisebb a csökkenés, 50,55 százalékos, ami szám szerint 298.410 vendégéjszakát jelent. Hargita megyében 202.170 éjszakát töltöttek el a turisták, ami 60,69 százalékkal kevesebb mint egy évvel korábban volt. Maros megyében 491.023 éjszakát töltöttek a turisták, ez pedig 57,62 százalékkal kevesebb mint 2019-ben volt.
Strukturális különbségek a székelyföldi megyék turizmusa között
Statisztikák szerint tavaly a legtöbb Székelyföldre érkező turista hotelekben szállt meg, ezt követik a panziók és agroturisztikai szálláshelyek. László Endre szerint egyik részről Kovászna és Maros-, másrészről Hargita megye turisztikai berendezkedését az különbözteti meg, hogy míg az első kettőben több a szálloda mint a panzió, addig Hargita megyében a faluturizmus és az agroturisztikai panziók vannak többségben. Másrészt pedig Háromszék és Maros megye korábban is inkább a belföldi turizmusra támaszkodott, míg Hargita megye idegenforgalmára főként a magyarországi turisták voltak jellemzőek, ám az utazási szigorítások miatt számuk tavaly jelentősen megcsappant.
Godra Árpád a Kovászna megye Turizmusáért Egyesület igazgatója hozzátette: Háromszék és Hargita megye közti különbséget erősíti az is, hogy tavaly az év második felében ugyan szigorúbb szabályok szerint de valamelyest működött a Kovászna városi gyógyturizmus, vagyis érkeztek vendégek államilag támogatott kezelési jegyekkel és ők az átlagnál több vendégéjszakát is töltöttek a háromszéki fürdővárosban. Hargita megyére viszont nem jellemző az államilag finanszírozott gyógykezelési lehetőség.
