Az ország többi megyéjéhez képest Háromszék messze jobban teljesít a szelektív hulladékgyűjtés és a komposztálás terén, hangzott el azon a hétfői sajtótájékoztatón, amelyen a megyei integrált hulladékkezelő rendszer eredményeit ismertették. A lécfalvi hulladékkezelő központban szervezett esemény apropója az volt, hogy a 2020/181-es számú törvény értelmében idén január 1-től Romániában a lakosság számára kötelező a lebomló háztartási hulladék komposztálása, ennek betartása és a gyűjtés megszervezése az önkormányzatokra hárul. Más megyékkel ellentétben Kovászna megyében már 2017 óta külön gyűjtik és dolgozzák fel a komposztálható hulladékot, ez a mennyiség évről évre nő.

Virágföld komposztból
Virágföld komposztból | Fotók: Kocsis B. János

A komposzttörvény értelmében magánszemélyek 400-800 lej közötti pénzbüntetést-, cégek pedig 20.000 lejre rúgó bírságot kaphatnak a komposztálás elmulasztása miatt, illetve pénzbüntetést kaphatnak az önkormányzatok is, amelyek nem szervezik meg a biológiailag lebomló hulladékok szelektív gyűjtését. A komposzttörvény elfogadására és életbe ültetésére Európai Uniós irányelv kötelezte Romániát, és akár napi 200.000 eurónyi büntetést kockáztat az ország, ha elmulasztja kialakítani a hulladékgazdálkodási infrastruktúrát.

Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely országos első a szelektív hulladékgyűjtésben

A háromszéki Lécfalván 2017 óta működik az integrált hulladékkezelő központ, azóta külön gyűjtik a háztartási szemetet, az újrahasznosítható hulladékot és a biológiailag lebomló hulladékot amit komposztálnak. Tamás Sándor a Kovászna megyei önkormányzat elnöke szerint 2018 óta rendelkeznek mérhető adatokkal a szelektív hulladékgyűjtésről, ezen belül a komposztálásról is.

Tamás Sándor
Tamás Sándor háromszéki tanácselnök a lécfalvi hulladékkezelő központban

Ez szerint 2018-ban 4150 tonna komposzt gyűlt össze, ez a mennyiség 2019-re 47%-al növekedett 6100 tonnára és tavalyra további 10%os növekedést értek el, amikor 6700 tonna biológiailag lebomló hulladékot komposztáltak. Ez a folyamat által jó minőségű virágföld készült, amiből egyrészt jutott az épülő Sepsi OSK stadion pályájára is, de a sepsiszentgyörgyi magánházak lakói is kaptak komposztból készült, csomagolt virágföldet.

Tamás Sándor hozzátette: a szelektíven gyűjtött újrahasznosítható hulladékból 2018-ban 4300 tonna-, 2019-ben 6360 tonna- és tavaly 7350 tonna gyűlt Háromszéken. A jó tájékoztatásnak és menedzsmentnek köszönhetően a háromszéki emberek megértették a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát, e tekintetben Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely messze első helyen állnak országos szinten, mindkét háromszéki városban több mint 30 százalékos a szelektív gyűjtési arány, miközben országos szinten ez az arány alig 14 százalékos. A háromszéki közgyűlés elnöke szerint Romániában a komposztálás kötelezővé tétele gondot okoz azokban a megyékben, ahol jelenleg nulla százalékos ez a tevékenység, miközben Kovászna megyében évről évre növekedik a komposzt mennyiség.

Háromszéken működik az integrált hulladékkezelés minden eleme

A Kovászna megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Egyesület (ADI-SIMD) vezetője, Ambrus József a hétfői sajtótájékoztatón rámutatott: az elmúlt három év tevékenységének eredményeként a háromszéki városok lakói ma 7,80 lejjel fizetnek kevesebbet mint ha nem működne a szelektív gyűjtés. Jelenleg ugyanis a háromszéki városok lakói számára havonta, fejenként 10 lejbe kerül a hulladékbegyűjtés ám a szelektív gyűjtési eredmények nélkül a fejenként 17,80 lej kellene legyen az illeték.

Ambrus József
Ambrus József a Kovászna megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Egyesület vezetője

Ambrus József szerint mindezt csak az integrált hulladékkezelési rendszer által lehetett elérni, és Háromszéken megvan ennek minden láncszeme, így a megyei önkormányzat révén kiépült a szükséges infrastruktúra, működik a hulladékbegyűjtés, illetve az egész megyét ellátó lécfalvi lerakóban a válogatás, feldolgozás és értékesítés is.

A lécfalvi hulladékkezelőt működtető Eco-Bihor igazgatója, Siklódi Lóránt szerint a vállalat tavaly több mint ezer tonna komposztot értékesített. „Fontos, hogy ez a hulladék már nem a lerakóba kerül, nem metángáz keletkezett belőle, hanem komposzt vagy virágföld, ami mezőgazdaságban, háztartásokban felhasználható. Így lesz a hulladékból érték” – mondta el a szakember, aki arra kérte a háromszékieket: vigyázzanak arra, hogy a biológiai hulladék közé ne kerüljön műanyag, illetve ne csomagolják azt műanyag tasakokba.

Siklódi Lóránt
Siklódi Lóránt a lécfalvi hulladéklerakó igazgatója

Ambrus József az Adi-Simd vezetője szerint a lécfalvi lerakóba kerülő szemét 50-60 százaléka még biológiailag lebomló hulladék, ezért a következő időszakban azon kell dolgozni, hogy a külön válogatással és komposztálással csökkenjen ez a mennyiség. A háromszéki városokban a magánházaktól már korábban is külön válogatva szállították el a komposztálható hulladékot, nemrégiben a tömbházlakók is külön edényt kaptak a biológiailag lebomló hulladék számára.

Ambrus József szerint jelenleg kizárólag a városokban gyűjtik a komposztálható hulladékot ugyanis a falvak lakói számára a szabály, hogy a háztájon kell megoldják a komposztálást. Ugyanakkor fel vannak arra készülve, hogy vidéken egyre többen élnek urbánus körülmények között, nincs lehetőségük komposztálni, ezért külön kérésre ezekből a háztartásokból be tudják gyűjteni a biológiailag lebomló hulladékot.

Komposztból készült virágföld
Komposztból készült virágföld

Komposztálható hulladéknak számítanak a konyhai hulladékok mint a gyümölcs, zöldség, krumpli, összetört tojáshéj, kávézacc és tea-filter tartalma vagy tealevél, elhervadt, vágott virág, elszáradt cserepes növények, illetve a kerti hulladékok mint az elnyílt virágok, lehullott gyümölcs- és zöldség, ágak, gallyak, lombok, fűnyesedék, kerti gaz és egyéb hulladék mint például a fatüzeléskor keletkezett hamu vagy pedig a korpa.

Szerző: Sláger Rádió | Kovács Zsolt

A Sláger Rádióban az elmúlt öt évtized legnagyobb slágerei, napjaink válogatott dalai és a legfrissebb hírek hallhatóak.