A román többség elfogadja a magyar kisebbséget ám zavarja őket ha környezetükben megszólal valaki magyarul, többek között ezt állapította meg a Kisebbségi Monitor 2020 kutatás, amelynek a romániai magyarellenességre vonatkozó fejezetét csütörtökön, Sepsiszentgyörgyön mutatták be a Székelyföldi Közpolitikai Intézet és a Bálványos Intézet szakemberei.

Kiss Tamás szociológus a kutatás vezetője, Székely István Gergő a Székelyföldi Közpolitikai Intézet kutatási igazgatója és Toró Tibor a Bálványos Intézet kutatási igazgatója mellett a sajtótájékoztatón jelen volt Antal Árpád Sepsiszentgyörgy szociológus végzettségű polgármestere és Toró T. Tibor az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke.

A kutatók rámutattak, hogy a reprezentatív mintán, telefonos és online lekérdezéssel végzett kutatás során a megkérdezetteket két csoportra osztották, egyik csoportnak a kérdéseket általánosan a kisebbségekre vonatkoztatva-, a másik csoportnak ugyanazokat a kérdéseket a magyarokra vonatkoztatva tették fel és szembetűnő különbségek születtek. Miközben az első csoport többsége például a kettős állampolgárságra vonatkozó kérdésben elfogadó volt, a másik csoport többsége elutasító volt amikor a magyar kisebbség kettős állampolgárságára vonatkozóan válaszolt, ami Kiss Tamás szerint magyarellenességként értelmezhető.

A kutatásban megkérdezett románok többsége elfogadó volt a magyarokkal szemben, családjába is befogadna vagy alkalmazna magyarokat, vásárolna tőlük vagy kiadná a lakását magyaroknak. A romániai magyar közösség is nyitott a románokkal szemben ám esetükben nagyobb az ellenállás a románok családba való befogadása kapcsán. Kiss Tamás szerint ez azzal magyarázható, hogy román-magyar vegyes családokban általában a többségi nemzethez tartozó fél anyanyelve érvényesül.

Lehetsz magyar csak beszélj románul!
hirdetés

Toró Tibor szerint a kutatásból kiderül, hogy a megkérdezett románok 29 százalékát zavarja ha magyar beszédet hall társaságában vagy akár az utcán is. A megkérdezett románok kétharmada nyilatkozta azt, hogy amikor egy román megjelenik egy magyar társaságban azonnal át kell váltani román nyelvre. Ugyancsak kétharmaduk vélekedik úgy, hogy a magyarok nem is akarnak megszólalni románul. A nem anyanyelvi szintű román társalgás elfogadottságáról kiderült, hogy a megkérdezettek 55 százaléka megengedő ha más nemzetiségűek helytelenül, akcentussal vagy akadozva beszélnek románul ám amikor a kérdést a magyar kisebbségre vonatkoztatva tették fel akkor a románok mindössze 21 százaléka fogadja el ezt.

A kutatás következtetése szerint a magyar kisebbséget akkor fogadná el a román többség ha nyelvet váltanának. Kiss Tamás szerint a román társadalom, főként a középosztály azzal határozza meg európaiságát, hogy érzékeny a diszkriminációra, ezért kellene a kisebbségi és nyelvi jogokat hangsúlyosan összekötni a diszkriminációval mert erre érzékeny a román többség. A kutatók szerit a román többség jelenleg nem jogként hanem privilégiumként tekint a magyar nyelv használatára.

A magyar közösség nincs tudatában az őt érő igazságtalanságoknak!

Kiss Tamás felhívta a figyelmet, hogy a romániai magyarok nem “diszkriminációtudatosak”, vagyis a többségük természetesnek tartja nem pedig igazságtalanságnak, hogy a román és a magyar nyelv nem egyenértékű Romániában, amit a román nemzetállam több mint száz éve sulykol. Ugyanakkor a magyarok még ott sem várják el a románoktól, hogy megtanuljanak magyarul, ahol többségben vannak.

Toró T. Tibor az EMNP ügyvezető elnöke megállapította: bár a románok egyénileg elfogadják a magyarokat, közösségként már másként viszonyulnak hozzánk. Megdöbbentő amire a kutatás rávilágít, hogy a magyar nyelv zavarja a román többséget ezért újra kell fogalmazni a jogköveteléseinket és érzékenyíteni kell a többségi nemzetet, mondta Toró T. Tibor.

Székelyföldön románok töltik be a jól fizető állások többségét

A magyar-román viszonyban minden nap új feladatok fogalmazódnak meg, például húsz éve még nem volt probléma az online térben megjelenő magyarellenesség, mutatott rá Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere arra is felhívta a figyelmet, hogy a romániai magyar társadalom is rendkívül rétegzett, Erdélyben több száz településen különböző élethelyzetekben él.

Például az erdélyi magyarok 52,4 százaléka élt olyan településen, ahol magyar az önkormányzati vezető, ez az arány a szeptemberi önkormányzati választások után 62-63 százalékra emelkedett. Antal Árpád arra is rámutatott, hogy más szintű a diszkrimináció ott, ahol többségben élnek a magyarok mint ahol kisebbségben élnek. Székelyföldön, ahol tömbben él a magyar közösség a diszkrimináció megjelenik például a jövedelmek tekintetében hiszen sokkal több román tölt be olyan tisztségeket, amelyekért magas jövedelem jár.