Kevesebb mint tíz napot volt életben a román kormány kényszerszabadság (technikai munkanélküliség) intézményét bevezető rendelete, amelyet a rengeteg visszajelzés alapján hétfőn módosítottak, viszont ez lényeges könnyítéseket és új kedvezményeket vezetett be, illetve tisztázott eddigi értelmezhető előírásokat is, értékelte a Sláger Rádiónak Debreczeni László.

Minden bajba jutott cég kényszerszabadságra küldhet minden alkalmazottat!

Az új szabályozás szerint már nem különböztetnek meg két kategóriájú vállalkozást – azokat, amelyeket katonai rendelettel bezártak és azokat, amelyeknek csökkent a forgalma. Ennek hozadéka, hogy most már a koronavírus járvány és a hatósági intézkedések miatt bajba került vállalkozás és intézmény egyaránt kényszerszabadságra küldheti az összes alkalmazottját és senkinek nem kell sürgősségi helyzetet megállapító tanúsítványt kérni a gazdasági minisztériumtól.

Egyszerűsítették a kérések és kifizetések folyamatát is! A kényszerszabadságolásra kényszerült vállalkozások egy emailt kell küldjenek a Munkaerő Ügynökségnek (AJOFM), amelynek tartalmazni kell egy hivatalos kérést, a kényszerszabadságra küldött alkalmazottaik listáját és egy saját felelősségre tett nyilatkozatot amiből kiderül, hogy a céget katonai rendelettel bezárták, vagy csökkent a forgalma. Az alkalmazók a REVISAL nevű munka nyilvántartóban a munkatörvénykönyv 52/1c cikkelye alapján kell bejegyezzék az érintett alkalmazottaik kényszerszabadságát.

Az adószakértő szerint annak az alkalmazottnak, amelynek két munkakönyves állása van, csak egyik után kaphat állami támogatást, ám joga van a számára kedvezőbbet választani. Magyarán, ha valakinek van egy 8 órás állása és egy 4 órás részmunkaidős állása, akkor eldöntheti, hogy a nagyobb jövedelmet hozó után kapja meg az állami támogatást. Így járhat el akkor is ha például két részmunkaidős állása van: eldöntheti, hogy a számára kedvezőbb után részesül állami támogatásban.

Tisztázták az egyéni vállalkozások kényszerszabadságát is

Debreczeni László szerint azok az egyéni vállalkozások (PFA, II) élhetnek a kényszerszabadság lehetőségével és kaphatnak állami támogatást, amelyek teljesen leállították tevékenységüket! Ugyanakkor tisztázták az egyéni vállalkozókra (PFA, II), rendelőkre, stb. vonatkozó szabályokat is: ők kényszerszabadság esetén az országos bruttó átlagbér 75 százalékát (4072 lej) kapják. Ezt az állami támogatást viszont külön adózzák az egyéb saját bevételeiktől, egy később meghozandó útmutató alapján.

Az egyéni vállalkozók ugyanúgy kell eljárjanak mint a cégek, tehát ha van munkakönyves alkalmazottjuk azoknak a Munkaerő Ügynökségnél kell igényeljék a kényszerszabadságot. Másrészt az egyéni vállalkozó – mivel nem alkalmazott – saját magának a Szociális Kifizetési Ügynökséghez (AJPIS) kell elküldje a kérését és nyilatkozatát. Ugyanakkor egy számlaszámot is, amelyre az állami támogatás érkezik.

Eltörölték a pénzügyi helyzetre vonatkozó előírást

Debreczeni László rámutatott: az új szabályozás eltörölte azt a sok értelmezésnek helyt adó előírást, amely szerint nem jogosult kényszerszabadságra és állami támogatásra az a vállalkozás, amelynek pénzügyi helyzete (capacitate financiară) megengedte, hogy fenntartsa a tevékenységét és fizesse alkalmazottait. A korábbi rendelkezés azért volt ellentmondásos, mert ha egy cégnek van pénztartaléka vagy felhalmozása, akkor értelmezhették volna úgy is, hogy van rá lehetősége, hogy továbbra is biztosítsa alkalmazottai bérét.

Debreczeni László
Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adószakértő (balra) | Fotó: Márton Norbert
Az állam gyorsan utalja a támogatási összegeket

A sepsiszentgyörgyi adószakértő szerint jelentős segítség, hogy a korábbi 30 napos kifizetési határidőt 15 napra csökkentették, tehát a kérések leadását követően ennyi idő alatt kerül az érintett vállalkozás számlájára az állami támogatás. A cégnek viszont 3 napon belül ki kell adnia a fizetéseket azt követően, hogy számlájára megérkezett az állami támogatás. Debreczeni László szerint ha a vállalkozónak vagy intézménynek van rá pénze és megvan a jóindulata, akkor meg is előlegezheti ezeket a béreket, utólag a könyvelésben össze kell zárnia a megelőlegezett összeget és az állami finanszírozást.

Csak valós helyzetekben éljenek a lehetőséggel!

Debreczeni László ugyanakkor felhívja a vállalkozók figyelmét, hogy a kényszerszabadság intézményével és az állami támogatások lehetőségével kizárólag akkor éljenek, ha a cég valóban bajba került – bezárták vagy csökkent a forgalma – mivel utólag ellenőrizhetik a jogosultságot és aki megalapozatlanul nyilatkozott, az vissza kell fizesse az összeget.

Kedvezményt kap aki adót fizet!

A sepsiszentgyörgyi adószakértő emlékeztetett, hogy a kormány korábban bevezette, hogy nem számolnak késedelmi kamatot annak, aki nem tudja határidőre befizetni adóit ám ez egyoldalú volt. Most, áprilisra vonatkozóan bevezették, hogy aki időben befizeti az államkasszába az adóját, kedvezményt kap. A profitadót fizető cégek és a forgalmi adót fizető mikrovállalkozások 10 százalékos kedvezményt kaphatnak a jövedelemadóra és forgalmi adóra, a nagyvállalkozók pedig 5 százalékos kedvezménnyel fizethetnek be április 25-ig az államkasszába. Ezzel az intézkedéssel is ösztönzik azt, hogy aki ebben az időszakban tud az fizessen adót, hogy ne ürüljön ki teljesen az államkassza.

Könnyítették az egészségügyi eszközök importját

Debreceni László arról is beszámolt, hogy az új rendelkezés értelmében átmenetileg felfüggesztették azt az előírást, hogy gyógyszerek, orvosi eszközök és védőfelszerelések importja esetében a vámnál ki kell fizetni a vonatkozó ÁFÁ-t. Ezáltal lényegesen egyszerűbb lett az egészségügyi ellátáshoz és vírus elleni védekezéshez szükséges eszközök külföldről való behozatala. Mivel a vámhivataloknál nem kell az ÁFÁ-t előre befizetni, azt később egy egyszerűsített eljárásban a könyvelésükben elvégezhetik.

Félő, hogy leáll a gazdaság!

Debreczeni László elmondta, több vállalkozóval is kapcsolatban van és két pólussal találkozik: vannak ágazatok, amelyek a válság időszakában szárnyalnak, mások pedig borúlátóak, mert ellehetetlenedett a tevékenységük.

Debreczeni László
Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adószakértő | Fotó: Márton Norbert

Sajnálom, hogy az új rendelkezésben a kormány már nem kötelezi a cégeket, hogy a forgalom csökkenés ellenére próbálják negyed gőzzel működtetni tevékenységüket, mivel eltörölte azt a szabályt, hogy akit nem zártak be katonai rendelettel, ám csökkent a forgalma, kötelezően meg kell tartsa alkalmazottai 25 százalékát”, mutatott rá az adószakértő.

Hozzátette: a korábbi rendeletben olyan sok volt a kivétel, hogy sok ágazatot negatívan érintett, hogy nem küldhetné el minden alkalmazottját kényszerszabadságra, ezért kényszerült a kormány megszüntetni ez az előírást. Most azonban félő, hogy teljesen leáll a gazdaság, mert nem kényszerítik a cégeket, hogy próbáljanak tovább működni.