Sepsiszentgyörgyön is talált hősi temető ügyet a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma, amely a hadügyminisztériumtól kéri, járjon közbe, hogy a sepsiszentgyörgyi önkormányzat befejezze az első világháborús hősök temetőjének felújítását. A románok civil fóruma szerint a helyi önkormányzat „intoleráns a nem-magyar hősökkel” szemben.

A sepsiszentgyörgyi temetőkertben az osztrák-magyar hadsereg kilencven katonáját temették el külön sírba. Ioan Lăcătuşu a románok fórumának képviselője szerint 955 román katona nyugszik a temetőben és nem kapják meg a tisztességet.

Ioan Lăcătusu a székelyföldi románok hangadója | Fotó: Kovács Zsolt

A közleményben az úzvölgyi temetőre is kitérnek, azt fejtegetve, hogy a magyar szélsőségesek románellenes magatartásról tesznek tanúbizonyságot, megverték és szidalmazták a román jogvédőket.

Sztakics Éva alpolgármester a Sláger Rádiónak elmondta: a sepsiszentgyörgyi közös temetőben két emlékmű van: az első világháborúban elesett német katonák emlékműve, és a Sepsiszentgyörgyön elesett katonák emlékműve.

A német emlékmű felújításhoz szükséges történelmi tanulmány elkészítésére 600 ezer forint támogatást nyertek a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től, ez alapján hamarosan elkezdik a munkálatokat. A másik emlékmű egy obeliszkből és körülötte levő keresztekből áll. Az obeliszket 2014-ben felújították. Czimbalmos Csaba városmenedzser elmondta, a keresztek mozaikozott betonból készültek, ebbe vésték a neveket, a műemlékek felújítására szakosodott cég sem a lecsiszolásra, sem a betűátírásra nem talált megfelelő módszert.

Nagy Zoltán történész, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat munkatársa elmondta, Demeter Lajos történész szakavatott dokumentációt készített a hősök temetőjéről, pontosan azonosította a hősi halottakat, azt is, hogy melyik alakulatban milyen rendfokozattal szolgáltak.

Azért van tucatnyi nemzetiségű katona a sírokban, mert a Székely Nemzeti Múzeum épületében hadi- és járványkórház működött, az ott elhunyt katonákat, hadifoglyokat temették el a közös sírkertben. Nagy Zoltán felidézte, hogy az obeliszket és a kereszteket 1931-ben avatták fel, Bukarestből irányítva, hogy a rendfenntartók és a katonaság legyen ahol megemlékezéseket tartson.