A tanügyminisztérium alig néhány óra alatt visszavonta honlapjáról a „forradalmasított” érettségi és képességvizsga tesztek modelljeit. Szerdán Marian Șuță, az Országos Felmérő és Vizsgáztató Központ (CNNE) vezetője bejelentette, hogy jövő évtől tesztkérdésekkel helyettesítik a román nyelv és irodalom, illetve a matematika tételek 40 százalékát a képességvizsgán és az érettségi vizsgán. Ezzel az a cél, hogy növeljék a dolgozatok osztályzási kritériumainak objektivitását.
Ezt követően a szaktárca honlapján közzé is tették a jövő évi érettségi és képességvizsga új típusú tételeinek modelljeit, de néhány órára rá az oktatási minisztérium visszavonta azokat és közölte: mégsem biztos, hogy változtatnak a vizsgáztatási módszeren. Florin Lixandru közoktatásért felelős államtitkár csütörtökön a HotNewsnak elmondta: az Országos Felmérő és Vizsgáztató Központ (CNNE) „előreszaladt” a módosítások bejelentésével, mert a vizsgáztatási módszerek változtatásáról csak pénteken, a szülőkkel, a diákokkal és a pedagógusokkal történő egyeztetések után dönt a minisztérium.
Megfontolandó a teszek bevezetése, de lehetnek hátulütői is!
Érdemes megfontolni a tesztrendszer bevezetését az érettségi és képességvizsgák esetében, véli Kiss Imre. A háromszéki főtanfelügyelő a Sláger Rádió érdeklődésére elmondta: a világban számos vizsgarendszerben, például a hajtási vizsga esetében eredményesen alkalmazzák a teszteket, amelyek objektíven mérik fel az érintett tudását. Meglátása szerint amennyiben a román nyelv és a matematika érettségi vagy képességvizsga esetében helyesen állítják össze a teszteket, az növelheti az elbírálás objektivitását. Kiss Imre hozzátette: a tesztrendszert a kisebbségi oktatásban résztvevők számára az anyanyelv vizsgán is be kell majd vezetni, hiszen például a magyar nyelv vizsga rendszernek követnie kell a román nyelv vizsga struktúráját.
A háromszéki főtanfelügyelő arra is rámutatott, hogy a tesztrendszer nem minden esetben alkalmazható, illetve esetenként lehetnek hátulütői is. Például a román vagy magyar nyelv vizsgán be lehet vezetni a tesztet de irodalomból nem megoldható, hiszen itt írni kell fogalmazást, elemzést vagy esszét amivel a diákok íráskészségét vizsgálják, így ez esetben a javításnál továbbra is megmarad a szubjektivizmus.
Nőhet a sikeresen érettségizők száma?
A matematika vizsga esetében két problémát is felvet a tesztek bevezetése, mutatott rá Kiss Imre, aki szerint egyrészt nagyon szigorúan meg kell oldani a vizsgázók felügyeletét, hogy a diákok ne adhassanak egymásnak „fülest”, azaz ne diktálhassák le az eredményeket. Másrészt a matematika teszt hátulütője lehet az, hogy míg a jelenlegi rendszerben értékelik azt is, hogy a diák miként vezeti le a feladatot, így még akkor is kap valamennyi pontot, ha a végére figyelmetlenül számol és rossz eredményt ír be. A tesztek esetében pedig kizárólag a végeredmény számít, ezért ha az rossz a diák nem kap pontot, ez akár bukást is eredményezhet.
A háromszéki főtanfelügyelő szerint az oktatási minisztérium, illetve az Országos Felmérő és Vizsgáztató Központ előzetesen nem egyeztetett a tesztrendszer bevezetéséről, ő is a sajtóból értesült, hogy felvillantották ezt a lehetőséget. Ugyanakkor érdemesnek tartaná megfontolni az új vizsgarendszer bevezetését, ahhoz még lenne idő a jövő évi vizsgákig, hogy a diákokat felkészítsék a tesztekre, véli Kiss Imre. Hozzátette: kérdés, hogy az újítással mi a célja a szaktárcának, hiszen megfelelő tesztek kidolgozása esetén akár javítani is tudnák a záróvizsgákon való átmenési arányt, így növelhetnék az egyetemre bejutó diákok arányát is.
