Szerelem első látásra”, így fogalmazott Bocsárdi László színház- és fesztiváligazgató a negyedik Reflex színházi fesztivált indító előadása kapcsán. Farruquito, azaz Juan Manuel Fernández Montoya – Improvisao című flamenco-előadása adta meg az alaphangot a pénteken kezdődő fesztiválhoz, melynek egyik alapgondolata, hogy a „színház legősibb szervező eleme a zene”.

A telt házas előadáson a ritmus, a zene, az ének, a tánc elbűvölő harmóniája, feszessége, a fellépők folyamatos egymásra-, és a közönségre figyelése sodorta a nézőket. A hagyományok és az improvizáció egymásra találása sajátos világba kalauzolt. A három énekes, a gitáros, a dobos, és a táncos a színház világában is helytálló, tejes értékű produkciót hozott a fesztiválra, a nézők szeme láttára bontakozott ki a történet, a dráma, az egymásnak feleselő, egymást kiegészítő ritmusból, énekből és mozdulatokból.

Farruquito nemcsak a színpadon, hanem a közönségtalálkozón is erős kisugárzásával hódított, szenvedéllyel vallott a flamencóról, és a hozzá fűződő viszonyáról. Híres roma flamenco-dinasztiából származik, számukra a flamenco nem hivatás, hanem életforma. Amikor a kisgyerek megszületik, nem körülrajongják, becézgetik, hanem rögtön a ritmussal, a zenével veszik körül, ebben nő fel, így válik a vérévé, mondta a művész.

Fergeteges flamenco előadással indult a Reflex | Fotó: Vargyasi Levente

Az improvizációs előadásról elmondta, csak a struktúra és a világosítók munkáját segítő alapbeállásokat rögzítik, a többi az előadás során alakul, kiszámíthatatlansága intenzív figyelmet, jelenlétet igényel az előadóktól, és plusz töltet ad a produkciónak. „Mi egész életünkben arra készülünk, hogy improvizáljunk, ez a flamenco-tanulás lényege, ismerni kell az alapokat, a ritmust, a zenét, hogy improvizálni lehessen”- szögezte le a táncos. A közönségtalálkozó meglepetéseleme volt, amikor Melles Endre a Háromszék Táncegyüttes táncosa, bemutatott egy legényest.

hirdetés