Széleskörű vállalkozói összefogásra szólít fel a háromszéki Kereskedelmi és Iparkamara, illetve az Asimcov vállalkozói szövetség, annak érdekében, hogy a kormány és a törvényhozás úgy módosítsa a 114-es sürgősségi rendeletet, hogy a jelenleg építőiparra vonatkozó 3000 lejes bruttó minimálbér megadása mellett érvényes adókedvezmények tevékenységtől függetlenül minden kis és közepes vállalkozásra legyenek érvényesek.
Édler András a kereskedelmi kamara-, és Bagoly Miklós az Asimcov elnöke keddi közös sajtótájékoztatón bejelentették, hogy kedden petíciót indítottak, amelyben az összes kis és középvállalkozót és ezek több millió alkalmazottját érintő adókedvezmények bevezetését kérik a parlamenttől és a kormánytól.
Édler András szerint szeretnék ha minél több vállalkozó aláírná a petíciót, hogy fel tudják mutatni, hogy kezdeményezésüknek nagy a támogatottsága. A Kovászna megyei kereskedelmi kamara és az Asimcov székhelyén március 15-ig lehet aláírni a beadványt, ugyanakkor más megyékben is keresnek ehhez szövetségeseket.
A két háromszéki gazdasági szervezet vezetője rámutatott: üdvözlik a kormány intézkedését, hogy januártól az építőiparban 3000 lejre emelték a kötelező bruttó minimálbért és ehhez adókedvezményeket is rendeltek. Ugyanakkor méltánytalannak tartják, hogy az intézkedés csak az építőiparra érvényes, hiszen minden más ágazatot hátrányosan érint a munkaerő hiány és a szakemberek külföldre való vándorlása. Azt kérik a törvényhozóktól és kormánytól, hogy az adókedvezményeket adják meg, tevékenységi területtől függetlenül minden olyan kis és középvállalkozásnak, amely hajlandó legalább 3000 lejes fizetést adni alkalmazottainak.
Mint ismert az építőiparban bevezetett kötelező 3000 lejes minimálbér mellett, az a vállalkozás, amely jövedelme legalább 80 százalékát az építkezésből valósítják meg, adókedvezményeket is kap, így az építőcégek alkalmazottai nem kell befizessék a 10% jövedelemadót, mentesülnek a 10% egészségbiztosítás kifizetése alól, a nyugdíjbiztosítást 25%-ról 21,25%-ra csökkentették. Az érintett cégek garancia alapját az alkalmazottak fizetése után 2,25 százalékról 0,33 százalékra csökkentették.
Az Asimcov elnöke, Bagoly Miklós elmondta: számításai szerint az építkezésben érvényes 3000 lejes bruttó fizetés után járó adókedvezményekkel az alkalmazottak közel 2400 lejt kapnak kézbe, miközben más ágazatokban a 3000 lejes bruttó bér mellett csak 1700 lej a nettó fizetés.
Édler András hozzátette: Romániában 2,5 millió kis és közepes vállalkozás és 1800 nagyvállalat működik, a profit pedig fele-fele arányban oszlik meg a kicsik és nagyok között, tehát a nagyvállalkozások könnyebben elviselik ha valamennyit veszítenek a nyereségükből, de a kedvezőtlen gazdasági környezet érzékenyen érinti a kis és közepes cégeket és ezek alkalmazottait.
Bagoly Miklós szerint az építőiparra nézve is vannak hátrányos hatásai az intézkedésnek, hiszen minden cég, amelynek tevékenységi körében (CAEN kód) szerepel az építkezés valamely ágazata, az kötelezően 3000 lejre kell emelje alkalmazottai bérét, viszont csak akkor kap adókedvezményt, ha tevékenységének 80 százalékát építkezés jelenti. Bagoly Miklós példaként rámutatott: ha egy fűrésztelep építkezésben használt gerendát vág a rönkből, de ez nem jelenti a tevékenysége 80 százalékát, akkor meg kell emelje alkalmazottai bérét de nem kap adókedvezményt.
Szerinte ez a méltánytalan megkülönböztetés is megszűnne ha minden kis és középvállalkozásra kiterjesztenék a kedvezmény rendszert, amely megadja alkalmazottainak a 3000 lejes bruttó fizetést.
