Sepsiszentgyörgyön folyamatosan növekszik a kórház sürgősségi osztályán ellátott betegek száma, de tapasztalatok szerint sokan visszaélnek a rendszerrel, vagyis állapotuk nem indokolná a sürgősségi ellátást, hanem fordulhatnának háziorvosukhoz vagy a járóbeteg rendelőhöz, mutatott rá évértékelő sajtótájékoztatóján András Nagy Róbert.

A sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház igazgatója szerint idén eddig a kórház sürgősségi osztályán 37.000 esetet láttak el, ez ötezerrel több mint tavaly. Ugyanakkor 15.000 olyan beteg érkezett, akiknek volt időpontja egyeztetve a járóbeteg rendelőben, de nem várták ki idejüket, hanem panaszukkal a sürgősséghez fordultak. Az igazgató szerint ha a betegek 40 százaléka olyan eset, amelyet orvosolni lehetne ha időben a háziorvosukhoz fordulnának vagy bejelentkeznének a járóbeteg rendelőbe. Rámutatott, hogy minden sürgősségre érkező beteg átlag 45 lejes orvosi ellátásban részesül.

András Nagy Róbert sepsiszentgyörgyi kórházigazgató | Fotó: Kovács Zsolt

András Nagy Róbert hozzátette: a betegeket érkezésükkor a panaszaik alapján színkódok szerint osztályozzák, így a valóban sürgős esetek előnyt élveznek az ellátás során, az enyhébb panaszokkal érkezőknek esetenként várakozniuk kell. Az átlag várakozási idő a sepsiszentgyörgyi sürgősségen 30-40 perc. Idén a 37.000 beteg 67 százaléka zöld kódot kapott, ami azt jelenti, hogy állapotuk a valós sürgősségi helyzet és a háziorvosnál vagy járóbeteg rendelőben is ellátható állapot között volt.

A kórházigazgató egy szemléletes példával érzékeltette a sürgősségi ellátással visszaélők esetét. Elmondása szerint egy fiatalember egy szombati nap az 112-es hívószámon kért mentőt és a sürgősségre szállíttatta magát, ahol azt kérte, hogy vágják le lábáról a gipszet. Mint kiderült hétfőre volt időpontja az ortopéd orvoshoz, hogy az eltávolítsa a gipszet, de nem akarta ezt kivárni mert szombat este egy buliba kívánkozott barátai társaságában.

András Nagy Róbert szerint nincsenek törvényes eszközeik, hogy ilyen esetben kiszámlázzák a mentős szállítást és az orvosi ellátást, holott több nyugati országban ilyen esetben így járnak el. Felhívja ugyanakkor a lakosság figyelmét, hogy ha indokolatlanul hívnak mentőt és szállíttatják magukat a sürgősségre, fennáll a veszélye, hogy egy valóban sürgősségi esettől veszik el a lehetőséget a segítségre.

András Nagy Róbert sepsiszentgyörgyi kórházigazgató | Fotó: Kovács Zsolt

A Sláger Rádió érdeklődésére András Nagy Róbert elmondta: két oka is van, hogy növekszik a sürgősséghez fordulók száma. Egyrészt Sepsiszentgyörgyön nincs háziorvosi ügyelet, így este, éjszaka vagy hétvégenként csak a sürgősség áll a betegek rendelkezésére. Gond az, hogy Háromszéken kevés a háziorvos és nagyon sokan nyugdíjazás előtt állnak, ezért egyelőre nincs esély a háziorvosi ügyelet bevezetésére. Amennyiben ez valamikor megtörténik csak úgy lesz életképes, ha az ügyelet helyszínét a sürgősséghez közel rendezik be, így eleve helyszínen tudják megszűrni, hogy ki kerül sürgősségre és ki a háziorvoshoz, másrészt az eszközeiket is közösen használhatnák.

A Sláger Rádió kérdésére kifejtette: a járóbeteg rendelőben esetenként tapasztalt hosszú várakozási idő is hozzájárul ahhoz, hogy a pácienseknek nincs türelmük kivárni és sürgősséghez fordulnak panaszaikkal. András Nagy Róbert szerint amióta megnőtt az orvosok száma, több fiatal szakembert is alkalmaztak, azóta csökkent a várakozási idő a járóbeteg rendelőben. Jelenleg a gasztro-enterológián a leghosszabb, 3 hetes a várakozási idő. A kardiológián például korábban 60 nap volt a várakozási idő, de az orvosok számának növelésével ezt két hétre sikerült rövidíteni. A probléma megoldása tehát az egészségügyi személyzet számának további növelése lenne, mondta az igazgató.