Az RMDSZ „Ezer év Erdélyben, száz év Romániában” mottójú kezdeményezésére hasonlóval témájú akcióval válaszolt a Ioan Lăcătusu által vezetett Kovászna-Hargita Európai Tanulmányi Központ, amely ezer évvel tromfol rá a Szövetség programsorozatára, amelynek keretében a Kovászna megyei Művelődési Központ kiadott egy naptárt, amelyben 12 olyan Háromszéken született ember (11 magyar és 1 román személy) példáját mutatják fel, akiknek tevékenysége a románok és magyarok közeledését szolgálta.

Erre válaszul a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fórum keretében működő intézmény égisze alatt működő Kovászna-Hargita Európai Tanulmányi Központ az Erdély és Románia egyesülése kinyilvánításának centenáriumán kiadott egy falinaptárt, amelynek címe: „Kétezer év román megmaradás (dăinuire) és száz év visszaállított (reintregit) Románia. A Nagy Egyesülés Kovászna és Hargita megyei megteremtői”.

Ioan Lăcătusu a Kovászna-Hargita Európai Tanulmányi Központ vezetője | Fotó: Kovács Zsolt

A kezdeményező Ioan Lăcătuşu a sajtónak kifejtette, hogy az általuk bemutatott tizenkét Kovászna és Hargita megyében született román személyiségnek nagy szerepe volt az egyesülés előkészítésében és megvalósításában. Szerinte azért volt szükség erre a kiadványra, mert sokan azt hiszik, hogy az országnak ezt a részét csak magyarok lakják és előítéletek szerint ez a térség nem járult hozzá a száz évvel ezelőtti, gyulafehérvári eseményekhez. A falinaptárral ennek ellenkezőjét bizonyítjuk, mondta Lăcătuşu.

Az RMDSZ az „Ezer év Erdélyben, száz év Romániában” programsorozattal készül az egyesülés centenáriumának évére. A szövetség elnöke, Kelemen Hunor hangsúlyozta, hogy a programsorozattal azt szeretnék felmutatni, hogy az erdélyi magyarság Románia értékteremtő közössége, és ekként szeretne megmaradni. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint: „Magabiztosan és büszkén kell kiállni, nekünk erdélyi magyaroknak nincs szégyellnivalónk, hozzájárultunk Románia dicsőségéhez, méltósággal viseltük a megaláztatásokat is. A centenárium évében nem akarunk elbújni, részt akarunk venni a programokban és őszintén kibeszélni, hogy mit hozott az elmúlt száz év Erdélynek, Háromszéknek, Sepsiszentgyörgynek. Minél őszintébben beszélünk ezekről, annál jobban megalapozzuk a következő száz év együttélési modelljét”.

12 olyan Háromszéken született személyiség akiknek tevékenysége a románok és magyarok közeledését szolgálta

A Kovászna megyei Művelődési Központ kiadott egy naptárt, amelyben 12 olyan Háromszéken született személyiség példáját mutatják fel, akiknek tevékenysége a románok és magyarok közeledését szolgálta, így bemutatják Szabó Kati világ és olimpiai bajnok tornászt, Keöpeczi Sebestyén József heraldikust aki 1915-ben a magyar királyság, majd 1921-ben a román királyság címerét rajzolta meg, Benedek Géza kovásznai orvost, a szívbetegségek gyógyításának úttörőjét, Domokos Géza, írót, szerkesztőt, az RMDSZ alapító elnökét, Baász Imre grafikust, László Kálmán mikológust, Bartha Árpád fotográfust, Nagy Irén kézilabdázót, a román válogatott volt kapusát, Bányai János geológust, Imreh István történészt, Dukász Anna színésznőt, Veress Dániel írót és Romulus Cioflec írót is.

Tamás Sándor a háromszéki önkormányzat elnöke elmondta „Ezer év Erdélyben, száz év Romániában” mottóval sorra kerülő rendezvényeken megmutatják, hogy az elmúlt évszázadban kik és miként járultak hozzá az ország anyagi és szellemi gyarapodásához. „Az ezer év szülőföldünkön való élés nyugalmával értékelhetjük az elmúlt száz évet”, tette hozzá a háromszéki elöljáró.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Írd ide a kommented
Írd ide a neved